Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Az egyházközség, mint gazdasági intézmény
40 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény matra adták ki az egyház alaptőkéjét. 26 9 (Kitiden pl. 1804-ben a lelkésznek minden évben 920,77 Ft foenerált, míg a mesternek 486, miközben az eklézsiának alig 74,46. 27 0) Bérek Az egyházközség másik jövedelmi forrása a bérekből származott (itt hadd figyelmeztessünk arra, hogy igen gyakran használták a jegyzőkönyvek a bér kifejezést a lelkész fizetésére is, különösen, amikor a hívek conventioban vállalt adományáról volt szó, 27 1 mi nem ebben az értelemben használjuk). A legkorábbi adatunk talán a hátszegi közlés arról, hogy a helyi csizmadiacéh minden esztendőben tartozik visitator uraiméknak egy veder borral és hét véka abrakkal, egy darab pecsenyével, mert a cimiteriumból kiszakasztott földön árulnak vasárnapokon, melyre magok is obligálták sua sponte őmagokat. 21 2 A bérjövedelem rendeltetéséről a helyi egyházi tanács döntött (consistorium, presbitérium - ez utóbbit elég ritkán használják). 1717 szeptemberében Hátszegen kimondotta, hogy a zsellérektűi járandó taxa és házbér az parochusak és ecclesia között aequaliter dividáltassék, fele a parochusé, fele része penig az ecclesiajé legyen, 27 3 1765-ben Nagyrápolton az iskolaház a tanító halálával és özvegye elköltözésével megüresedett, az egyházi vezetés pedig zsellért költöztetett bele (hogy ily módon az iskolaépület állagának megőrzését biztosítsa), aki munkával tartozott a lelkésznek házbér fejében. 74 Nagypestényben a lelkész fizetéséről érdeklődvén, a vizitáció tudomására jutott 1783ban, hogy az eklézsia két földjét mint magok tulajdon földjeket, magoknál tartyákpotentiose azok, akik korábban bérben használták, a parochusnak in recognitionem hujus holmi naturalekat administráltanak is róllok, ami az egyház igen nagy kárára van. A gondnokot intézkedésre szólította fel a vizitáció, hogy a földeket reális értéküknek megfelelően adják bérbe. Ugyanitt Nalátzi János 10 földdarabot adományozott az eklézsiának, amelyből ötöt bérbe adtak ki, de a lelkész mindeddig [1783.] semmit sem vett kezéhez papi fizetésének csonkulásával, ezért rendelte a vizitáció, hogy a kérdést tisztázzák és az egyháznak fizessenek. 27 5 Egészen más összefüggésben került elő a bér kérdése Nagyrápolton 1796-ban: panaszul adaték fel, hogy már jó darab ideje, hogy az olá pap az eklézsia temető cintermének hellyére egy házat épített, melyről sem nem szolgál, sem nem taxái az eklézsiának, sőt ezen kívül most az olá templomhoz tartozó temető határos lévén a reformata eklézsia temetőjével, az oláhok a kert felállításával egynéhány esztendővel ezelőtt egy darab hellyet az eklézsia temetőjéből elfoglaltak. A bér elmaradását még 1803-ban is sérelmesnek tartják a helyiek. 27 6 1790-ben a körösbányai egyházközség, a románokkal közösen használt épület bérjövedelmét hajlandó átadni a román egyházmegyének, csakhogy a jelenlegi lakó kilakoltatása 26 9 HuZaL-Jkv. 1/5. 339. 27 0 HuZaTKa-2. 212. 27 1 Elég gyakran fordul elő a papbér, papi béradó, búzabér, kepebér, félbér, fabéli bér, tüzifabér, fabér, makkbér, de a lóbér kifejezés is (ha pl. valaki az egyház számára lovat bérelt). 27 2 HuZaL-Jkv. 1/1. 167. 27 3 HuZaTKa-2. 22. 27 4 HuZaL-Iratok 6. sz. 8. 27 5 HuZaL-Jkv. 1/4. 62. 27 6 Uo. 1/5. 111., 1803: Ennek az ügynek a folytatása és erőszaknak revindicáltatása különösön ajánltatik a titulatus domesticus curator úrnak, mellyet annyival is inkább sürgethet, mivel az írt procurator urat a pernek folytatására illendő jutalommal lekötelezte a nemes ecclesia. 1/5. 684.
