Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok a 17-18. századi Hunyad-Zarándi Református Egyházmegyében - Kapcsolat a római katolikusokkal

22 Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok.., Kapcsolat a római katolikusokkal Ingatlan és ingó javak körüli viták E témakörben a templomfoglalásokat kell megemlítenünk, amely gyakorlat az erőszakos rekatolizáció miatt a 18. században egyre több tájegységre kiterjedt. Körösbánya református templomát a Rákóczi-szabadságharc leverése után az osztrák hadsereg fortalitziumnak occupálta [erődítménynek elfoglalta], majd bolgár ferences szerzeteseket ültetett bele.

15

1 A marosillyei istenházát pedig 1749. január 5-én fegyveres székelyek a marosillyei és a branyicskai páter vezetésével foglalták el.

15

2 1768-ban pedig az elnéptelenedés határán levő hátszegi gyülekezet tartott attól, hogy templomát a helybeli ferencesek elfoglalják.

15

3 1750 körül a vajdahunyadi vár Summer nevü intézője a tiszteletes pater franciscanusoknak adta a vajdahunyadi határ, addig a református egyházat illető gabona- és bor-quartáját.

15

4 1759-ben ugyanott a református iskolának járó fabéli vámot foglalta el a római eklézsia.

15

5 Szintén a század közepén fosztották meg quarta-jövedelmétől a hátszegi eklézsiát is,

15

6de sok bonyodalom és viszálykodás volt a kristyori eklézsia jövedelmei körül is. A bányászoktól beszedett lignatiós [erdőlési] díj a református eklézsiának járt, viszont a katolikus birtokosok azt sorozatosan visszatartották, amiért az 1792-es vizitáció emlékeztette és figyelmeztette őket kötelességükre.

15

7 1 797-ben Kristsori Károly római katolikus földbirtokos erővel foglalta le a falu határában való legeltetésért járó díj egy részét (egy bárányt), noha az a református gyülekezetet illette volna meg.

15

8 A kristyori pápista lakosok az 1796os vizitáción szóban,

1 1797-ben pedig írásban kérték, hogy a két felekezet egyenlő arányban osztozzon meg a határ minden jövedelmén (bányák, stompok, pascuatio stb. taxaja), amely eddig a református gyülekezeté volt. Mindkét vizitáció országgyűlési határozatra hivatkozva utasította el a kérést, mondván, hogy a határbeli jövedelem adomány, az ilyent pedig ad mentem fundatorum [az alapító szándéka szerint] kell felhasználni.

16

0 A dolog végül világi törvényszék elé került,

16

1 és a református gyülekezetnek 1807-ben le kellett mondania a határ jövedelmének egyharmadáról.

16

2 Hasonló kérés hangzott el 1783-ban a ribicei birtokosok részéről a falu határának a brádi egyházközség által birtokolt legeltetési joga ügyében.

16

3 A kérdést a brádi vizitációhoz utalták, de az már nem tárgyalta,

16

4 és a későbbiekben sem hallunk semmit róla. Kapcsolat a ferencesekkel Amint már említettük, a Hunyad megyei katolikus plébániák mindegyike ferences plébánia volt, így a római egyházzal való kapcsolat gyakorlatilag a rend helyi elöljáróival való viszonyt jelentette. Hátszegen a református parókia szomszédos volt a rendházzal. 176815

1 FőkonzLvt. 62/1772/D. 8. 15

2 Uo. 5/1749. 15

3 Uo. 74/1768. 15

4 Uo. 89/1766/B. 15

5 HuZaL-Jkv. 1/5. 330. 15

6 FőkonzLvt. 89/1766/D. 15

7 HuZaL-Jkv. 1/4. 224. 15

8 Uo. 1/5. 299-300. 15

9 Uo. 1/5. 83-84. 16

0 Uo. 1/5. 298. 16

1 Uo. 1/3. 646-647. 16

2 Uo. 1/5. 898. 16

3 Uo. 1/4. 79. 16

4 Uo. 1/4. 85.