Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Nagyrápolt
199 Nagy rápolt, 1796 kiadta a feleletre, 60 napokat praefigálván a feleletre. E mostani visitatiora ismét írt e következendők éppen : A megmaradóit superdiffícultasokra való felelet és egyszersmind conclusio is, melly írásnál fogva ezen számadás submittáltatik is az ítéletre: hfr. dr. 1-mo. Igaz dolog, hogy az első lapon van summa ft. 204 dr. 76, kell vala pedig lenni igazán addálva (melly additionis hibába sem az ecclesianak, sem a számadó egyházfinak kára nincs, mivel künn volt az egyenként kiíródott debitoroknál, mind az interes igazán beszolgáltatott a számadó kezébe) 309 86 2-0. De az is igaz, hogy a második lapon numero 1. találtatik debitoroknál künnlévő actualitasbéli pénz és nein csupa arithmetices summa 100 38 Ugyanazon lapon numero 2. 36 26 3-o. Azt se tagadhatni, hogy van a 3-dik lapon actualitasban 86 75 4-0. Negyedik lapon actualitasbéli summa találtatik 104 82 5-0. Recognoscáltatik a tiszteletes revisor úr által a 6-dik lapon 50 70 6-o. Általád a tiszteletes Visitationak. az se tagadtatik 81 60 7-0. Fide digna kiadott, megbizonyítván a Szent Széknek az egyházfi 95 88 8-o. Idejárul pro speciali percepto (minthogy be is jött a számadónak) az első lapon, az első számadásban elhibázott summa után ezen végső számadásig rendesen kijárt és pénzzé tétetett uzsorában 219 veder bor árra in ft. 160 Kell számadolni tehát a liquidatus egyházfinak in summa 1025 65 Pro nota: Én pedig, Dobrai István zsendellyre pénzt kezemhez nem vettem az egyházfitól, hogy Vásárhellyen vásároljak, hanem bíztattam, [682.] hogy felmegyek, magamnak is szükségem lévén, edgyütt az ecclesianak is vásárlók, de pénzt reá nem vettem, mint praetendáltatik 20 rhfr. Mikor pedig jó zsendelyt nem kaphattam Vásárhellyen, onnan visszajövet meghagytam, hogy végyenek FelKenyéren. Ha pénzt adott volna is kezembe, akkor mikor FelKenyérre ment zsendellyért, el kell vala tőllem kémi. Ezért tehát nem segíthetek egyházfi uramon. Továbbá egy hejett 7, más hejett 20. mfr. írást producál az egyházfi őkegyelme tőllem. Recognoscálom is írásomat, hogy pénzt aszerint vettem ki (mint írom, ott rövid időre) nem tagadom, de hogy én azon pénzeket visszaadtam és hibából maradt benn a recognitiom, bizonyítom magával az egyházfival, magam még bennlévő legutólszori 53 ft. contractusom stilussával. Ha ezek nem elegek, offerálok juramentumot is mindazon itt leírt positiok gyengeségekre. Dobrai István m. k. Melly írást megvizsgálván a Visitatio, úgy találá, hogy most is csak arithmeticaval akarja az ecclesia kárát refundálni, mert azokat írja bé, amiknek kellene lenni, de azt nem mutattya meg, hogy azok megvagynak és hol vágynák, holott azt kell vala megmutatnia. Most is csak azt recoquálja feleletének 1-ső, 2-dik, 3-dik, 4-dik számjai alatt, amit azelőtti feleletében írt volt, amellyet a visitatio hibásnak lenni azon első rendbéli feleletére írt visszafeleletében világoson megmutatott. Azt kell vala megmutatnia, hogy a difficultasba kitett 147 mfr. 45 dr. és a 107 mfr. 10 dr. hol van. A 3-dik positiobéli 160 mfr. felvészi ugyan a felelet 8-dik száma alatt, de nem mutattya meg, hogyha béjött, most hol vagyon és így most sem felelt semmit. Amit a Pro notaban ír titulatus Dobrai István úr: l-o. A zsendellyre adott pénzről, 2-o. a 7 és 20 mfr., a visitatio azzal nem elégedhetik meg annyiban, amennyiben az írt fundamentumok nem láttatnak elég erőseknek a praetendált adósságoknak az egyházfi nyakába való rázására. Mert a könnyen megeshetett, hogy a zsendellyre adott pénznek visszakérését elhalasztotta az egyházfi, de hogy azon pénzt, mellyel tekintetes Kováts István úr adóssa volt
