Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Nagyrápolt
187 Nagy rápolt, 1796 2. Vagyon még NagyOkloson 50 ~ ötven mfr., Rápolton is, 50 ~ ötven ft. Jósikaianum legatum, ez is a gonviseletlenség miatt veszedelembe esett, úgyhogy még az sem igen tudatik, kik s hogy leválták volt. Erről is végezés az, ami a fellyebb említettről. 3. Az öreg Ats Mihály özvegye, Szabó Máris jelenté, hogy ő adóssa ezen eklézsiának 5 ~ öt ft. és annak négy esztendei interessévei. Úgyszintén Szilágyi Simon, eklézsia zsellére referálá, hogy nékie is Szabó Máris adóssa volna 3 ~ három rhfr., mellyet az adósson való felvétel végett az eklézsiának ajándékoza. [109.] Tehát az eklézsiát már eszerint illető egész debitum áll 9 ~ kilenc mfr. és 80 dr. Mellyet a Szent Visitatio előtt maga is eszerint recognoscála, de azt is mondá, hogy tellyességgel nekie egyéb módja a pénz megfizetésébe nincsen, nem is gondolhat erre egyebet, hanem a szilvássát ajánlá, adá és köté az eklézsiának és azt effective kezébe is bocsátá, melynek szomszédjai." 7 Reátévén az eklézsia kezét ezen helyen lévő gyümölcsösre, az eklézsia képében és a Szent Visitatio personajában a falusbírákkal, esküdtekkel együtt a helyre nemes Rápolti Ferentz uram kiméne, a bírák a fákat felszámlálák és megbecsülök. Találtatott ott 61 szilvafa, egy becsültetett 20 dr., két körtvély oltovány, egy becsültetett 2 rhfr., egy diófa, becsültetett 40 dr. Mindöszvességgel tehát a fák becsüje megyen 17 ~ tizenhét mfr. és 40 dr., mely szerint fellyülhaladja az adósságot 7 ~ hét ft. és 60 dr. Erről hát ez végezteték, hogy a tekintetes domesticus curator urak, mint már az eklézsiáét, jó gondviselés alatt tartsák ezt a hellyet, míg eladódhatik, eladódván, a pénzbéli része az eklézsiának elocáltassék, az eklézsia competentiaját felülhaladó rész pedig Szabó Márisnak adattassék. 4. Eléfordula az is, hogy akkori egyházfiú, Ferkő Pétertől vett volt fel néhai tiszteletes esperest Intze István uram 1786-ban 19 a Junii 30 ~ harminc mfr., melyről azt mondja Ferkő Péter, hogy az eklézsia pénze lett volna, de a tisztelt néhai esperest uram recognitionalissából ezen ő állatása nem elég világos és bizonyos. Ezen ügy megítélését a Szent Visitatio törvényesen kívánván ellátni és megítéltetni a hites emberekkel és domesticus curator urakkal együtt. Tehát mindezek megfontoltatván, ez a végezés hozaték: Minthogy Ferkő Péter az írt summát mind az eklézsiának közönségesen, mind különösön a domesticus curatornak híre és megegyezése nélkül adta ki [ 110.] nehezen felvehető helyre nemcsak, hanem azután is szinte három esztendeig élvén a tiszteletes creditor, mégis jelentést az eklézsiának erről a pénzről nem tett, hanem alattomba hallgatásba tartotta a dolgot, mellyre nézve az ítéltetett, hogy az írt pénzt az eklézsiának fizesse meg minden további haladék nélkül, vagy adjon obligatoriat rólla, hogy esztendőnként interesezi. Maga pedig osztán vegye meg ott, ahová adta. 9-szer. Hogy ennekutána a Szent Visitationak jó reménysége szerint ezen eklézsiának is dolgai boldogobbul és hasznosobban follyanak, tehát a Szent Visitatio tekintetes Dobrai István urat első, nemes Rápolti Péter uramot pedig második domesticus curatornak állítá és a szokott mód szerint meg is hitelteté mindkettőjöket. Az eklézsia dolgainak pedig segítséggel lehető folytatására nézve consistorialis személlyeknek béhitelteté idősb Ferkő Pétert, Bálás Jánost, Ferkő Mihályt, Ferkő Miklóst, Hatházi Miklóst, Szathmári Ferentzet, Dudás Ferentzet, Ats Mihályt, Tasnádi Jósefet. Eklézsia notariussának nemes Rápolti Ferentz uramot, egyházfiúnak Ats Pétert. Ezeknek kötelességek ez: A domesticus curatorok, mihelyt az eklézsiának, papnak, mesternek valami fogyatkozását megértik, ha magoktól jó móddal a dolgot el nem igazíthattyák, az egyházfiú által a parochialis házhoz vagy a templomba a tiszteletes pap 10 7 A szomszédok neve nincs feltüntetve.
