Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok a 17-18. századi Hunyad-Zarándi Református Egyházmegyében - Kapcsolat a románsággal

13 Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok.., a templom építtésiben o Ily restesek, hogy minél hamarabb kezdjék el azt, nehogy az adott szabadságot [felújítási engedélyt] elveszessék,

6(

) Egyértelmű, hogy itt már nem javításról, hanem templomépítésről volt szó. (Rusu szerint a Mara család 1710 után elpusztult udvarházának egy részét alakították át templommá,

6

1 de ezt levéltári dokumentumokkal mind ez idáig nem sikerült igazolni.) A felszólításnak volt foganatja, mert ugyanazon év júniusában Mara Miklós arról számolt be, hogy a munkálatok elkezdődtek,

6

2 az 1773-as vizitáció pedig ezek folytatását szorgalmazta,

6"

1 de 1777-ig a templomépítés mégis abbamaradt.

6

4 Ekkor viszont újra nekiláttak az építkezésnek, 1781-ben viszont megint abbahagyták, és 1783-ig nem mozdítottak semmit ez ügyben.

6

2 Az 1796-os vizitáció iratai romlófélben levő templomról tudósítanak,

6

6 és az 1799-es vizitáció már desolata, azaz elnéptelenedett eklézsiaként emlegette Felsőszálláspatakot.

6

7 Bár a következő évek egyházlátogatásai megpróbálták anyagilag talpra állítani (szorgalmazták kisebb költséggel járó tanítói állás létesítését is), a kísérlet nem sikerült. A felsőszálláspataki eklézsia szó szerint belehalt a templomépítésbe. Az ötödik település, ahol bizonyíthatóan közösen használták a templomot, Fehérvíz. Az egyházközség az 1778. június 28-án Küküllőváron tartott Generális Zsinat elé terjesztette kérését, minthogy eddig az oláhokkal egy templomba jártanak, most pedig azoktól sokképpen mortificáltatnak [zaklatásnak vannak kitéve], hogy vagy mostani templomok különösön nékiek engedtessék, vagy pedig, hogy mást építhessenek, munkálódja ki a Generális Szent Synodus.

68 Az 1782-es vizitációnak pedig a közös templomhasználat kedvetlen és hellytelen következéseivel kellett számolnia, de örömmel vették tudomásul, hogy az eklézsia engedélyt kapott saját temploma építésére.

6

4 Az 1783-ra felépített templomot az 1788. évi török betörés rongálta meg, de a gyülekezetnek volt ereje újjáépíteni azt.

7

0 Sajnálatos módon, a békétlenkedésen kívül, Fehérvízen sem tudunk meg többet a közös templomhasználat részleteiről. Bár nincsenek konkrét adataink, mégis feltételezzük, hogy Kolcvár (Malomvíz), Sztrigyszentgyörgy és Zeykfalva templomait is közösen használhatták a reformátusok és a görögkeletiek, és azok csak a magyar eklézsiák elnéptelenedése után mentek át az ortodox gyülekezetek tulajdonába. Istentiszteletek, egyházi hagyományok viszonya, ,, vallási szinkretizmus " A közös templomhasználat mellett szólnunk kell a közös haranghasználatról is. Kristyoron, ahol a református és román templomok egymás szomszédságában vannak, és a görögkeleti parókia még 1800-ban is a református egyházközség zsellértelkén állt,

7

1 a református tulajdonban lévő harang az oláh eklézsia tornyába vagyon feltéve [...] s itt harangoztat vélle ez az eklézsia maga számára - áll az 1796-os vizitáció feljegyzései között.

7

2 Ha6

0 FőkonzLvt. Sess. prot. III. 723. 6

1 Rusu 292. 6

2 FőkonzLvt. 133/1769. 3. 6

3 HuZaL-Jkv. 1/3. 93. 6

4 Uo. 1/3. 194. 6

5 Uo. 1/4. 99. 6

6 Uo. 1/5.215. 6

7 Uo. 1/5. 398. 6

8 Erdélyi református zsinatok iratai. III. 1771-1789. Sajtó alá rendezte Buzogány Dezső, Dáné Veronka, Kolumbán Vilmos József, Sipos Gábor. Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 1/4. [A továbbiakban: ERZSI] Kolozsvár 2002. 110-111. 6

9 HuZaL-Jkv. 1/4. 6-7. 7

0 Uo. 1/5.209-210. 7

1 Uo. 1/5.471. 7

2 Uo. 1/5. 91.