Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.

Tárgymutató - Falvak szerint

Körösbánya 583 keket, a híveknek pedig, hogy járassák gyermekeiket iskolába, különben büntetést hajtat be a lelkész és a gondokon keresztül, ha kell brachiummal is, amelyet a templom és a parókia javítására használnak, továbbá inti a mestert, hogy a helybéli menyecskékkel ne kacérkod­jék (Körösbánya, 1796/2-szor.); a mester fizetése fele a lelkészének (Körösbánya, 1796/3­szor.); az írástudók kézjegyükkel, az írástudatlanok ígérettel biztosítják a lelkészt és a mes­tert, hogy fizetésüket megadják, mind ök, mind maradékaik, ha nem a vizitációnak „min­denkor tellyes szabadsága légyen az ecclesiastico seculare brachium" útján rajtuk behajtani (Körösbánya, 1796/3-szor.); a vizitáció kérdi, hogy miért nincs mester, a hívek azt mond­ják, hogy nincs pénzük eltartani (Körösbánya, 1800/2.); nincs tanító, a helyi gyülekezet egyik tagja (Balog Kata) tanítja a gyermekeket, a vizitáció előtt a gyermekek jól vizsgáztak zsoltáréneklésből, számtanból és „sok szép, erkölcsökre oktató" versekből (Körösbánya, 1802/III.); „Balog Kata asszony hív tanítói fáradhatatlan szorgalmatosságának a jelenlévők­nek nagy örömökre dicséretre és jutalomra méltó szép jeleit mutatá mostan is" (Körösbánya, 1804/IV.); még mindig tanít, inti a vizitáció a híveket, hogy járassák gyerme­keiket iskolába (Körösbánya, 1805/III.). Ortodox egyház. „A k[örös]bányai communitasnak deperditumban lévén némü-némü pénze egynéhány városi bíróságot viselt személlyeknél, azt a pénzt a communitas communi consensu conferálta a reformata és disunita ekklézsiáknak" (Körösbánya, 1803/V.). Padok. Ha továbbra is versengés lesz a templomi padok ügyében, a lelkész és az egy­házfi adja át a magisztrátusnak (Körösbánya, 1755/4-o); a templomba padokat készíttettek, lelkészi padot is (Körösbánya, 1803/V.). Parókia. A lelkészi lakás körüli kertek romokban vannak (Körösbánya, 1767/4.); megem­lékezés a parókia fundusának adományozójáról (Körösbánya, 1772/4-o); nem mozdíttottak semmit, haladékot kapnak (Körösbánya, 1775/5-to.); 1781-ben úgy beszélnek a lelkészi lakás­ról, mint amelyet nemrég újjáépítettek (Körösbánya, 1781/3-io/5.); panasz a mesterre, hogy nem tanít rendesen, a gyermekeket nagy szigorral fenyíti, vizitáció rendeli, hogy a megérde­melt mérték szerint büntesse a gyermekeket, a híveknek pedig, hogy járassák gyermekeiket is­kolába, különben büntetést hajtat be a lelkész és a gondokon keresztül, ha kell brachiummal is, amelyet a templom és a parókia javítására használnak, (Körösbánya, 1796/2-szor.). Patrónus. Nincs terület az iskola építésére, területet adnak a kolostor kertjének szom­szédságában, a patrónus pedig felajánlja a fából épült kocsmáját, mert újat akar helyette építtetni kőből (Körösbánya, 1796/6-szor.). Persely, perselypénz. Rendeli a vizitáció, hogy a persely „mindenkor bizonyos ekklézsia tagja előtt nyittassék fel és libellusba írattassék a termino ad terminum, és a parochialis ruinakra abból illendőképpen a curator consensussával kötsenek" (Körösbánya, 1775/8-vo.). Presbitérium, consistorium. „Rendeli a Szent Visitatio, hogy ecclesiasticum consistorium álljon fel ad formam aliarum ecclesiarum, és azok az ekklézsiai bajoskodáso­kat igazgassák" (Körösbánya, 1775/6-to.); a mestertartás iránt nem lelkesednek az eklézsia tagjai ezért „szorossan parancsoltatik a locale praesbiteriumnak", hogy a jelenlegi mestert támogassa és a gondnokkal együtt gondoskodjon arról, hogy a neki járó fizetést a hívektől behajtsa (Körösbánya, 1792/6-to); a testületet megújították (Körösbánya, 1796/11-szer.). Római katolikus. Panasz, hogy a római katolikus kolostor melletti fundus nem építhető be, mert az eddigi római katolikus praeses félt attól, nehogy az iskola közelsége miatt tüz érje a kolostort, jelen praeses beleegyezik, hogy iskolát építsenek, amelyben minden feleke­zet ifjait tanítsák, a románok is ígértek hozzájárulást (Körösbánya, 1802/VI.). Román, oláh. Panasz, hogy „a keresztségnek alkalmatosságával a kisdedet oláhné, vagy más gyenge személy tartya keresztvíz alá", panasz, hogy istentiszteletre nem járnak, úrva­csorával nem élnek a hívek, ha a soron következőre nem mennek el, exkommunikálják és „szamár temetések lészen" (Körösbánya, 1775/3-tio); az „oláhok zenebonája alkalmatossá­gával" az egyház pénzét a klastromba rejtették (Körösbánya, 1790/1-mo.); a lázadásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom