Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.
A vizitáció mindennapjai
7 A vizitáció mindennapjai zottságban, aki úgy tűnik, az egyházi hatóság ügyvédje is volt. 5 Érdekes megfigyelni azt, hogy amíg Székelyföldön a bizottság világi tagja, az ún. seculare brachium, majdnem minden egyes vizitáción jelen volt, addig a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében csak ritkán jelenik meg (1694-ben Aradi Pál az alpestesi és vajdahunyadi vizitáción, 6 1782-83-ban Hátszeg vidékén Puj Miklós, a Sztrigy mentén Mara Miklós és dévai Nagy Zsigmond, a Cserna-völgyben Berivoi János, a Zarándi-medencében pedig ifjú Ribitzei Sándor kísérte az egyházlátogatást brachiumi minőségben). 7 Időpont és időtartam A Hunyad-Zarándi Traktusban a vizitációk többnyire a naptári év első két-három hónapjában zajlottak, talán mert a Gergely pápa napja körül összehívott parciális zsinaton 8 a vizitáció során előkerült gondokat, vagy az ide utalt kérdéseket rendezni lehetett. Előfordult az is, hogy az április-júniusi időszakban vizitáltak, ez esetben az őszi parciálison tárgyalták meg a felmerült dolgokat. Adatunk van arról is, hogy a vizitációt november-december hónapokban rendezték meg. Mindebből az látszik, hogy a vizitáció időszakát a szokás és a gyakorlati könnyebbség alakította úgy, hogy gyakoriságuk nagyobb volt a polgári év elején, mint utána, hiszen az időszak a viszonylag csendesebbek közé tartozott (a tél visszafogta az utazási vágyat, szünetelt a mezőgazdasági tevékenység, tehát több esély volt arra, hogy a gyülekezet tagjai is megjelennek stb.). Általában egy egyházközségre egy napot szántak, bár arra is van példa, hogy (többnyire a Hátszegi-medencében) két kisebb egyházközség látogatására is sor kerítettek. A jegyzőkönyvek igen nagy terjedelmét tekintve az is valószínű, hogy pl. Zsoldos Márton első vizitációi több napig is eltarthattak, sőt 1796-ben Körösbányán, Kristyoron, Algyógyon és Nagyrápolton egyenként külön négy napig időztek. 9 Útvonal és helyszín Érdekes kérdés továbbá a vizitációs bizottság útvonalának kiválasztása. Bár nem létezett szigorúan kötelező útvonal, amelyet az egyházlátogató bizottság minden változtatás vagy eltérés nélkül követett volna, az mégis többnyire azonos volt és kisebb területi egységek szerint alakult ki. Az egyházmegyét, nagysága miatt, négy körzetre, ún. periódusra osztották: Zaránd, Maros, Sztrigy és Egregy (Cserna) és Hátszeg. Egy körzetet általában két hét alatt látogattak végig, gyakran megszakítás nélkül, persze a vasárnap kivételével, hiszen a vizitáló lelkészeknek istentiszteletet kellett tartaniuk a saját gyülekezetükben. Nem létezett ugyan kötött vizitációs útvonal, mégis megpróbáltunk rekonstruálni néhány - véleményünk szerint csupán gyakorlati okok és útviszonyok által meghatározott - útvonalat. A Cserna mente: Alpestes, Rákösd, Vajdahunyad, Hosdát. Hátszeg vidéke: Galac, Borbátvíz, Fehérvíz, Felsőszálláspatak, Oraljaboldogfalva, Malomvíz, Klopotiva, Nagypestény, Tustya— Demsus, Hátszeg. A Sztrigy völgye: Oláhbrettye, Kitid, Zeykfalva, Bácsi, Lozsád. A Maros völgye: Marosillye, Marosnémeti, Marossolymos, Déva, Kéménd-Haró, Nagyrápolt, Algyógy. Zaránd vidéke: Körösbánya, Ribice, Kristyor, Brád. 5 HuZaL-Jkv. 1/5. 117; 1/5. 324; Bácsi 1783. 1/4. 1; Algyógy 1796. 1/5. 124-125; Lozsád 1764. HuZaL-Iratok 4; Rákösd 1795. Rákosdi Református Egyházközség levéltára 1/42. 6 HuZal-Jkv. 1/1. 129-130. 7 Uo. 1/4. 3-102. 8 LXXXIX. Geleji-kánon. Ld. Kiss Áron 54. 9 HuZaL-Jkv. 1/5. 49-144.
