Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.

Tárgymutató - Témák szerint

546 Tárgymutató lelkészi hivatalra (Klopotiva, 1771/5-to); A halottért történő harangozásnak „oláh pappal cointelligenter kell lenni" (Klopotiva, 1778/1-mo). Körösbánya. Panasz, hogy „a keresztségnek alkalmatosságával a kisdedet oláhné, vagy más gyenge személy tartya keresztvíz alá", panasz, hogy istentiszteletre nem járnak, úrvacsorával nem élnek a hívek, ha a soron következőre nem mennek el exkommunikálják és „szamár temetések iészen" (Körösbánya, 1775/3-tio). Lozsád. Akik templomba nem járnak, azoknak neveit a lelkésznek katalógusba kellett írnia és a vizitáció elé kellett terjesztenie, a vizitáció figyelmezteti az ilyeneket, hogy harangozás nélküli temetésük lesz (Lozsád, 1702/Deliberatum/ad 1.); panaszol a lelkész, hogy egyik híve nem jár istentiszteletre és az úrvacsorával sem él, a vizitáció inti, hogy szamár temetése lesz (Lozsád, 1772/5-o.); panasz a lelkészre, hogy a „maga jószágában való excursioja miatt kereszteletlen holtak meg valami gyermekek és öreg ember is prédikáció nélkül temettetett légyen el" (Lozsád, 1775/1-mo.); a temetésért és az esketésért járó fizetség (Lozsád, 1796/5.); „hogyha két halottat kellene egyszersmind külön sírhoz kísérni (mellyet Isten őfelsége távoztasson), az érdemesebb halottat, azaz öreget és férfit kísérje a tiszteletes egyházi atyafi a jobb énekes tanuló gyermekekkel, a másikat pedig rector uram őkegyelme több tanítványival" (Lozsád, 1804/11.). Temető. Hátszeg. A reformátusok a román temetőben temetkeznek (Hátszeg, 1691/4.); „ne temessenek oda senkit [ti. a román temetőbe] , az oláh papokot is admoneálni kell felőle. Ha alkalmatlan a temető, vegyenek mást őkegyelmek" (Hátszeg, 1691/Deliberatum/4); „A csizmadia céh minden esztendőben tartozik visitator uraiméknak egy veder borral és hét véka abrakkal, egy darab pecsenyével, mivel a cimiteriumból kiszakasztott földön árulnak vasárnapokon" (Hátszeg, 1697); „a templom s temetőhely pusztában vagyon, kerítés nélkül" (Hátszeg, 1702/Diffícultas). Hosdát. „A temető puszta és a templom rongyos" (Hosdát, 1702/5.). Marosillye. „A temetőhely is igen fogyatkozott puszta állapotba találtaték, amely kertelés nélkül tartattatván, mindaz, hogy a sírhalmok marháktól tapodtatnak, sertésektől túrattatnak, mindaz, hogy arról a tiszteletes parochus semmi hasznot nem vehet, amely dolog szégyen is, káros is, vétek is" (Marosillye, 1795/8-szor). Templom. Hátszeg. „A templom kerítésébül vargaszínt csinálnak" (Hátszeg, 1686/Reverendus/7.); „A templom kerítését elpusztították" (Hátszeg, 1691/1); „a templomban vásárt szoktak indítani, exerceálni" (Hátszeg, 1702/1); „a templom s temetőhely pusztában vagyon, kerítés nélkül" (Hátszeg, 1702/DifficuItas); a templom zsendelyeztetése, iskola épületének és kerítésének javítása (Hátszeg, 1772/3-o); kiadás „a templom, parochia és oskolaház körül tett szükséges reparatiokra" (Hátszeg, 1782/4-ro/2-do); „sajnálva szemléli a visitatio a templom fedelén recenter esett romlást, mellyet a felettébb való nagy szél okozott", rögtön megjavítani (Hátszeg, 1783/3-tio); a templomnak nincs kerítése, szakaszonként kell leosztani a hívek között, „a morosusokat etiam brachio mediante kötelességekre szorítani" (Hátszeg, 1792/3-tio); külön alap van a templom és a parókia állagmegőrzési munkálataira (Hátszeg, 1802/V.). Hosdát. „A temető puszta és a templom rongyos" (Hosdát, 1702/5.); „A templomot megépítsék, azon buzgósággal a templomot és scholaházat is bekerétsék a Partialisig" (Hosdát, 1702/Ad 5-tum); a templomot rendben tartják, Gálfí Lázár új karzatot készíttettett az éneklőmesternek és a gyermekeknek (Hosdát, 1776/6-to); a földindulás megrongálta a templom és a parókia épületét, és a cintermet, amiért határozták, hogy ezután oda senki ne temetkezzen, a hegy ellen pedig erős támaszt építsenek (Hosdát, 1781/3-tio; Hosdát, 1783/7-mo ); „botránkozással hallja [a vizitáció] a nagy botránkozást, melyet a múlt Úrnak napján okozott Antalfi Mátyásné és Vitéz Jánosné a templomban lett tépelődésekkel", a vétség nagyobb, hogysem törvényt tegyenek, ügyük a Partialisra tartozik (Hosdát, 1791/2-do); „a templom omlófélbe vagyon, öszvehasadozva úgy, hogy igen félelmes a beléje való járás, és azt megújítani sem lehet s megoltalmozni az egybeomlástól, hanem új templom építéséről kelletvén gondolkozni" (Hosdát, 1793/11szer); pénz adtak négy alkalommal templomépítésre (Hosdát, 1802/ V./Erogatum/12.); az új