Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.
Marosillye
468 Marosillye, 1797 1797 [283] Sancta Visitatio Canonica ecclesiae reformatae Illyensis per reverendum ac clarissimum dominum Martinum Soldos, venerabilis reformaţi tractus Hunyad et Zaránd proseniorem ut et Michaelem T. Sala ejusdem tractus juratum notarium anno 1797. 23° Februarii facta. Ekkor jelen voltak: 1. Tiszteletes Getse Jósef atyánkfia, mint helység papja. 2. Az eklézsiabeliek közül tekintetes Thót Dániel úr, úgyszintén Kádár Péter, Ribitzei Jósef, domesticus curator Szilágyi Lajos, Sinka Mihály, Bartók Ferentz, Martonosi Ferentz, Détsei Jósef urak és őkegyelmek. 38 1 Amikor is mindeneknek előtte a canon szerint arról téteték kérdés, hogy a tiszteletes egyházi atyafi papi hivatalának mimódon tészen eleget stb.? Örömmel érté a Szent Visiatio, hogy semmi panasz ellene nincsen. 2. Az oskolamesterről (aki ekkor ugyan jelen nem volt) hasonló módon kérdezősködvén, az lőn a felelet, hogy mindnyájon meg vágynák elégedve az oskolamestemek, Gotsa János őkegyelmének mesteri hivatalának szorgalmatos folytatásával. Hanem azt mindnyájon sajnálva panasziák, hogy a tiszteletes atyafi és a mester között némü-némü versengés és egyenetlenség volna, mellyet ha Gotsa János őkegyelme jelen lesz vala, jó lett volna eligazítani és a versengésnek végét szakasztani. De jelen nem léte miatt fél perest megítélni nem lehetvén, azt mondák az eklézsiabeliek, hogy ennek orvoslását halasztyák a minél hamarább esendő partialisi gyűlésre. Ebbe a Szent Visitatio is megegyezék és jóváhagyá. 3. A tiszteletes egyházi atyafi is megkérdezteték az eklézsiabeliek felöl, hogy és miképpen viselnék magokat az Istenhez és az ő szent tiszteletéhez, úgy magához tiszteletes uramhoz mind személlye megbecsüllésében, mind fizetése megadásában. Panaszol keservesen a tiszteletes egyházi atyafi, hogy nem mindenek adják meg papi tiszteletét és becsületét, ezen kívül fizetését még annyival is inkább nem. Es így az eklézsia java s boldogulása körül való éjjeli-nappali sok fáradozásait fizetése elvonásával viszontagollyák, melyre nézve a Szent Visitationak jelenté, és a jegyzőkönyvbe béírattatni kíváná, hogy minden módon azon fog igyekezni, hogy ebből az eklézsiából másba elmehessen, s el is mégyen, mihelyt módját ejtheti. Ezen panasznak és feladásnak ellátása s meghatározása halasztatik a partialis gyűlésre. [284] 4. A domesticus curator Szilágyi Lajos úrral, curatori hivatalára nézve az eklézsiabeliek nem lévén megelégedve, maga is beteges és erőtelen állapottyával mentegetvén magát, látá a Szent Visitatio is, hogy a közelebbi Visitationak rendelései a curator úr által nem tellyesíttettek, tehát más curatorról gondoskodván, közönséges megegyezésből domesticus curatornak választák Bartók Ferentz uramot, akit a Szent Visitatio erre behiteltete. 5. Tekintetes karátsonfalvi Thót Dániel úr jelenté, hogy miolta 1749-ben ezen helységnek örökös, kőből épült szép temploma a pápista possessoratus által erőszakososon elfoglaltatott volna, azolta a parochialis ház végibe ragasztott, sövényből font kis oratoriumocskába folytatták isteni tiszteletjeket. Ez is az idő mostohaságától már megemésztetvén és az isteni tiszteletnek benne lehető további folytatására alkalmatlanná lévén, a maga főbb gondossága mellett mások is szorgalmatoskodtak aziránt, hogy egy kőből álló, Keresztelő ónkanna felirata 38 1 HuZaL-Jkv. 1/5. 283-287.
