Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.
Vizitációk a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében
8 Vizitációk Forrásaink Az egyházlátogatási iratokat az 1800-as évvel bezárólag állt szándékunkban átírni, ám a protokollumok teljes tartalmának a rögzítése miatt az időpont kitolódott 1807-re. Az alább közölt dokumentumgyűjtemény törzsanyaga öt különálló kötetben található meg. Az első kötet mérete vagy formátuma 21*32 cm, bőrkötéses, állapota eléggé jó, 278 utólag számozott oldalt tartalmaz, és az 1686-1704 közötti időszakot öleli fel (jelzete: 1/1). A második kötet méretei 19x29,5 cm, ugyancsak bőrkötéses, 160 utólag számozott oldalt tartalmaz, az utolsó két levél igen szakadozott (jelzete: 1/2). A harmadik kötet mérete 2x35 cm, még látható rajta a hajdani bőrkötés maradványa (félbőr kötés lehetett), kartontáblája megrongálódott, számozása 1—320-ig folyamatos, jól látszik, hogy a soron következő lapok a rongálódás miatt kihulltak, egészen a 397. oldalig (tehát összesen 77 oldal hiányzik), 379^04-ig terjedően két ív (nyolc oldal) még megvan, amely mindenféle rögzítés nélkül található a protokollum végén; valószínű, hogy a 404. lap után is volt néhány oldal, mert ez az utolsó lap nem hordozza a jegyzőkönyv szokásos és természetes lezárásának jegyeit, a lapok széthullok, igen rossz állapotban várja valamely könyvkötő könyörülő jóindulatát, az 1771-1780 közötti időszakban a Herepei István esperes által vezetett vizitáció anyagát tartalmazza (jelzete: 1/3). A negyedik kötet az előbbivel azonos méretű (22x35 cm) és annál valamivel jobb állapotban van, mely állapot viszont korántsem mondható megfelelőnek, kötése félbőr (a két kötet méreteinek azonosságából lehet következtetni az előbbi, 3. kötet kötésére is), karton fedőlapján még kibetűzhetők az eredeti cím töredékei, és egészen tisztán kiolvasható az MDCCLXXXII. évszám; 269 számozott lapot tartalmaz, az utolsó lapon látható, hogy a jegyzőkönyvet szokásszerűen zárták le az utolsó öt sor középre zárásával és a lap aljáig kígyózó dísszel, utána még nyolc számozatlan üres lap következik, az 1781-1793 között Lisznyói Intze István, majd Csegöldi András esperesek által irányított vizitációs bizottság gyülekezeti helyzet- és állapotrajzát tartalmazza (jelzete: 1/4). A sort lezárja a legtestesebb ötödik kötet, mérete: 23x38 cm, kötése félbőr, a karton fedőlapon még látszik a barokkos címmező és szinte teljesen kiolvasható a cím is, állapota megfelelő, eredetileg 1—924-ig terjedő korabeli számozott oldalt tartalmazott, de az utolsó négy oldal jobb felső sarka, ahová a számokat írták, annyira megrongálódott, hogy a számozás ma már nem olvasható, egyébként 923 oldal tartalmaz vizitációs anyagot, az utolsó protokollum-oldal üres, továbbá pedig bekötéskor két-két, enyhén kékes színű oldalt fűztek a kötet elejére és végére, melynek textúrája különbözik a protokollum papírjának összetételétől; két ívfüzetet kötöttek egybe, mivel a 410. oldal után a 437. következik, és nem láthatók rajtuk olyan jelek, amelyek későbbi csonkításra vagy lapkivágásra utalnának, a 437. oldaltól jelentkező nagyobb ázási foltnak sincs nyoma az előző oldalakon; a papírok textúrájában kétféle vízjegy van: az egyik egyszerű és kereţbe foglalt, sarlót tartó kezet mutat, a másik sokkal díszesebb és csaknem az egész papírlapot betölti. Ez utóbbin a következő felirat olvasható: GRAF V. HALLER / DEVA. A papírt tehát helyben vásárolták és a már beírt lapokat később egybekötötték. Az oldalszámozás néhol ugrik, néhol pedig ugyanaz a szám több oldalra is rákerült. Ez utóbbi esetben az azonos számú, de különböző oldalakat a latin ábécé kisbetűivel különböztettük meg. Nem találhatók meg a protokollumban az 1798. évi vizitációk jegyzőkönyvei, bár az 1799-ben tartott hosdáti egyházlátogatás jegyzőkönyvében található utalás arra, hogy 1798. évi vizitációt megtartották. A kötet Zsoldos Márton, majd 1806-tól Kolosvári Zsigmond esperes-helyettesek vizitációs anyagát tartalmazza az 1795— 1807 közötti időszakból (jelzete: 1/5). Az elmondottakból kiderül, hogy a vizitációs anyag sem teljes, hiszen az 1714-1770-ig terjedő időszakból nem maradtak fenn jegyzőkönyvek (pestisjárvány idején semmisítették 7 HuZaL-Prot. 1/5. 358.
