Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Algyógy

Algyógy, 1796 59 tettszik, a most töllünk meghatározandó árron, 15 ~ napok alatt pénzzel fizessék ki, s tiszte­letes Kolosvári uram is legottan vegyen fel. Határoztuk pedig a naturálék árrát eszerint: 1. Egy kalongya búzát 80 pénzekre. 2. Egy veder bort 60 pénzekre. 3. Egy szekér fát 30 pénzekre. 3-szor. Úgy láttya az arbitrativum forum, hogy őnagyságok régi elejékről magokra deve­niált szokás szerint ígérvén új papi conventiot, abba az egész kastély részéről határoztatott, az ezutánni időkre is esztendőnként 24 ~ huszonnégy szekér fa, tehát a papi restantiai praetensiokba is, az eddig való időre, egy esztendőre nem több, hanem csak 24 szekér fa vétetődik fel. A tiszteletes uram több szekér fák iránt való minden praetensioja pedig egésszen elvész. 4-szer. A malombeli vám iránt való praetensioja tiszteletes úrnak, minthogy meg nem bizonyítódott az arbitrativum forum előtt, [124.] hogy papi conventiojának törvényes része lett volna, sőt inkább az különös gráciának tartatott, s usque ad beneplacitum adatott, tehát a malombéli 45 ~ negyvenöt véka praetensioja tiszteletes Kolos vári úrnak meg nem ítéltetett, hanem azt is elvesztette. 5-ször. A néhai Nádudvari Anna papot illető pia fundaţi ójának, minthogy mind a capita­Iissát, mind interessét magához vette az eklézsiának volt curatora, Kakutsi György uram még 1787-ben, s azután tiszteletes Kolosvári Sámuel uramot illető semminémű interessét azon capitalisnak ki nem fizette, hanem abban szántszándékkal megkárosította a tiszteletes atyafit, tehát ítéltetik, hogy a nemes eklézsiának méltóságos gróf curatorai 60 napok alatt, ezen már most majd veszendőfélben lévő capitalist jó karba állítsák és állíttassák, annak pedig legális interessét, az írt 1787-dik esztendőtől fogva az 1795-dik esztendőbe, Rápoltra lett kimozdulásáig, az írt 60 6-szor. Tiszteletes Kolosvári úrnak azon praetensioját, ami illeti, hogy papi conventio­jába biratott, és mindenkor is nem mást, hanem papot illető földeit és szőllőit még 1788-ba el­foglalta és annak hasznát magáévá tette ugyan volt curator Kakutsi György uram, arról az arbitrativum fórumnak ez az ítélete. Ebbe a régen egybebonyolódott ügybe eggyik bíró, úgymint tiszteletes Soldos Márton uram, akkor a venerabilis tractus directora 1793-ban 14 6 napján a méltóságos Fő Consistorium parancsolattyá­nak végbevitelére kirendeltetett comissarius, te­kintetes nemes kéméndi Váradi László úrral együtt inquirálván, amint most hitelesen subin­ferallya a praetensioknak és feladásoknak [125.] egymással való communicáltatása után, akkori volt curator, Kakutsi uram azt felelte, mondotta és erősítette, hogy igaz az, hogy az írt földek és szőllők procreatioit elvette és elfog­lalta, de nem maga auctoritássából, hanem a méltóságos possessor urak őnagyságoknak kö­zönséges megegyezésekből, sőt parancso­lattyokból. Amely így lévén, már ebből az arbit­napok alatt kifizessék tiszteletes úrnak. 14 6 A dátum kimarad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom