Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Tárgymutató - Témák szerint

446 Tárgymutató készíthessenek családjuknak, Vizitáció azt mondja, hogy zsinati végzés értelmében nem szabad, egyébként „a dévai templomban sokkal többek az üres székek az isteni szolgálat közben, hogysem mint emberekkel teljesek" (Déva, 1790/11-mo). Fehérvíz. Az 1788-as török pusztítás után a templomot szépen rendbe szedték, de a padok építése során újra felmerült a családi padok kérdése (Fehérvíz, 1796/7-szer); panaszol az egyik gyülekezeti tag, „hogy a magok költségeken építtetett székbe béül ifjú Bágya Sigmondné, Hernya Juliána, holott abban magok is házok népével alig férnek el" (Fehérvíz, 1804/VII.); ugyancsak a templomi székek miatti controversia (Fehérvíz, 1806/V.). Ünneplés, ünnep. Alpestes. Panasz a lelkész ellen, „hogy amikoron halottyok esik és vasárnap kell temetni, reggeli tanítást őkegyelme elmulattya, csak az egy halott felett való praedicatioval celebrállya az innepet" (Alpestes, 1718). Brád. Püspöki leirat az új naptár szerinti ünnepekről (Brád, 1772/4-o); a lelkész „olykor sátoros innepeken későcskén harangoztat" (Brád, 1775/1-mo); „a nemes eklézsiának is tettzéséből observáltatni ezutánn megerősíttetett ezen visitatorium fórumban ez a rendtartás, hogy kéttzeri harangozás utánn, akinek csak kívánkozik szíve és igyekezik lába az Úr orcája eleibe menni, ne késedelmezzék, mivel az isteni szent szolgálat legottan elkezdettetik. Ugyanezen rendtartás observáltassék a vasárnapi és egyéb sátoros innepi napokon is" (Brád, 1780/4-to); az „inneplő" diáknak adtak pénzt (Brád, 1800/3-o). Haró. Haró, mint filia, menjen úrvacsorára és sátoron ünnepeken az anyaegyházközségbe, Kéméndre (Haró, 1772/3-tio); Üveges, üvegezés. Borbátviz. Az ekkla fizetett az üveges inasának két napi ellátására, aki a templom és a parókia ablakait üvegezte be (Borbátviz, 1805/1.). Brád. Az iskola ablakát üvegezik (Brád, 1800/3-O); Vagyon (bonumok). Algyógy. Az egyházközségnek a fürdőn volt telke és épülete, annak pontos tájolását adja a jegyzőkönyv (Algyógy, 1777/4-to); a zselléreknek megtiltják, hogy az egyház földjét eladják (Algyógy, 1777/7-mo); az ekkla vagyonát számba veszi a Vizitáció (Algyógy, 1782/14-to/l-mo-3-tio); „a nemes ekklézsia immobile bonumai" (Algyógy, 1783/4-to/l-o-5-o); zsellérek [!], szántóföldek, kaszálók, szőlők (Algyógy, 1793/4-to); a szántóföldek, kaszálók, parokiális szőlők, erdők újbóli számbavétele az 1754ben készített összeírás szerint, melyek részben a lelkész, részben a tanító használatára szánták (Algyógy, 1796/5-ször.). Alpestes. Az egyháznak van erdeje, amelyet elhanyagoltak (Alpestes, 1772/Április/7-mo); az egyház vagyonának összeírása (1781/3-o); az egyház vagyona megvan, aszerint ahogyan inprotocolláltattak (Alpestes, 1793/11-szer); a parókiához tartozó földterület (rajta az iskolávan) méretei (Alpestes, 1799/7-szer/l); részletes leírása az egyház vagyonának (szántóföldek, kaszálók, lelkésznek és mesternek járó területek) (Alpestes, 1799/7-szer); a lelkész használatában lévő földterületek részletes leírása (Alpestes, 1802/2-do). Bácsi. Részletes összeírása a klenódiumoknak és egyházi vagyonnak (Bácsi, 1782/4-to); a gondnoktól kérik a conventiot, hogy a tractus protokoll urnába beírják (részletes lista az egyház vagyonról) (Bácsi, 1796/3-szor); Bartsai László viceispán elfoglalja az egyház földjét (Bácsi, 1802/V.). Borbátviz. Gyarapodik az egyház vagyona (Borbátviz, 1772/3-o). Brád. Az ekkla szántóföldei (Brád, 1796/7-szer). Déva. A Vizitáció szigorúan meghagyja, hogy a következő vizitációig minden ingó és ingatlan vagyont írjanak össze, még azokat is, amelyeket eltulajdonítottak (Déva, 1746/Delibertum 5.); lelkészhiány miatt elmaradt a javak számbavétele, Vizitáció a consistoriumot bízza meg ezzel (Déva, 1790/5-Ö). Fehérvíz. Részletes lajstrom az egyház javairól (szántóföldek, klenódiumok stb.) (Fehérvíz, 1796/3-szor); „a parochialis földek úgy vágynák mint voltak 1796-ban" (Fehérvíz, 1799/4.). Felsőszálláspataka. Számba veszik a földeket és a kegytárgyakat (Felsőszálláspataka, 1792). Haró. Számbavette a Vizitáció a szántóföldeket, kaszálókat stb.(Haró, 1802/III.).