Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 443 4-to); „az időnek nyílásával [tavasszal] kezdjenek hozzá a templomnak építéséhez" (Felsőszálláspataka, 1777/l-o); a templom „fala egészen helyreállítatott, lévén igyekezet még a toronynak kevéssel fellyebb mozdítása iránt is" (Felsőszálláspataka, 1779/2-do); 1781-re a templomépítést annyira vitte, hogy már csak kevés maradt hátra (Felsőszálláspataka, 1782/3-tio); „minthogy az Istennek külömb-külömbféle ítéletei által ezen szent megyécske is megromolván, a parochia is elpusztult és a templomon is a ruinák kitettzők. Tellyes bizodalommal ajánlja az Egyházi Törvényes Látogatás az említett és minden más tekintetes uraknak aziránt való kegyes gondoskodását" (Felsőszálláspataka, 1792); „vagyon egy köböl épült templom, mely most romlófélben vagyon ugyan, hanem a tekintetes domesticus curator úr mondá, hogy már holmi lépéseket megtett az idén lehető renováltatására" (Felsőszálláspataka, 1796/3-szor). Galac. A lelkész panaszolja, hogy nincs kert a templom körül, a Vizitáció utasítja a gyülekezetet, hogy építsen „ne áljon a templom cinteremje pusztában közönséges gyalázatunkra" (Galac, 1772Február/l-o); a templom „ruinákban van", inti a Vizitáció a helybélieket, különösképpen a patrónusokat, hogy javítsák meg, „a reformatum templom az oláhokétól közfal által distingváltassék" (Galac, 1776/4-to); a Vizitáció megújítja felszólítását, hogy a templomot javítsák meg (Galac, 1779/3-tio); mind a templom, mind a torony omlófélben van, bár a torony javításához nekifogtak (Galac, 1783/2-do); „a töröknek Háttzeg vidékire lett béütése és pusztítása [1788] miatt mind a templom, mind a parochia elégettetvén, a templom is azoltától fogva fedél nékül állva, annak kőfalai sorvadnak" (Galac, 1796); „a galatzi mater ekklézsiának mind temploma, mind parochialis háza most is régi, romladozott" (Galac, 1802/1.); Haró. „A kertek mind az ekklézsia háza, mind a templom körül in ruinis vágynák, melyet a Szent Visitatio béhunyt szemekkel nem nézhet" (Haró, 1775/3-tio). Templomhasználat. Fehérvíz. „Sok kedvetlen és hellytelen következései lévén annak, hogy a reformáta religion lévők azon egy templomban jártak és járnak a görög valláson lévő oláhokkal" (Fehérvíz, 1782/2-do). Galac. A templom „ruinákban van", inti a Vizitáció a helybélieket, különösképpen a patrónusokat, hogy javítsák meg, „a reformatum templom az oláhokétól közfal által distingváltassék" (Galac, 1776/4-to); „vagyon valami controversia a templomnak egy része, úgymint a sanctuarium felett, lévén az ezelőtt tett rendelések szerint a görög rítuson lévőké, kiknek most újjonnan épült templomuk vagyon, s következésképpen semmi szükségek nincsen a megnevezett sanctuariumra" (Galac, 1783/2-o). Templomi székek. Algyógy. A patronusok panaszolják, hogy székeiket újakra cserélték (Algyógy, 1796/10-szer.). Templomlátogatás. Algyógy. „A templomot a kösség igen hidegen gyakorollya" (Algyógy, 1686); a templomlátogatás elhanyagolásáért büntetés (Algyógy, 1687); „az urak bejárnak az templomba, parasztság aki bejárjon nincs" (Algyógy, 1696); a helyi lelkész nógassa híveit a templom látogatására (Algyógy, 1775/2-do), „aki három ízben egymás után Úr vacsorájával nem él, excommunicáltassék, s ha meg nem tér, szamár temetésre ítéltessék" rendeli el a vizitáció, mert a helybeliek templomlátogatása rossz, a lelkésznek nem adják meg a conventioban rögzített járulékot, a szentségekkel nem élnek (Algyógy, 1779Január/2-do); harangozás befejezte után nem kell a templom ajtója előtt várakozni azoknak, akik később érkeztek (Algyógy, 1790/1-mo). Alpestes. A hívek nem „frequentálják a hétköznapi cultust" (Alpestes, 1696/3.); a lelkész azzal vádolja a gyülekezetet, hogy „hidegek", templomba nem járnak (Alpestes, 1698); panasza lelkész ellen, „hogy némelykor halottyok praedicatio nélkül temettetik ithonlétében is őkegyelmének". (Alpestes, 1718/2.). A templomlátogatás jó, a bérek befizetése nem (Alpestes, 1793/2-szor). Bácsi. A hétköznapi istentiszteleteket nem nagyon látogatják (Bácsi, 1771/3-tio); a helyi lelkész panaszolja a vizitációnak, hogy hívei nem látogatják a templomot, ezért harangoztat ritkán, nem fizetik a bért, ezért magának kell fa után járni (Bácsi, 1773Jan/6-o/1^4); „sajnálva és fájdalommal érti a Szent Visitatio ezen eklézsia tagjainak nagy hidegségeket és buzgóságtalanságokat" a hét-