Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.
Tárgymutató - Témák szerint
436 Tárgymutató hoznak, aki „tiszteletes loci minister és parochus uram őkegyelmétől minden istenes és az ecclesia előmenetelére s épületire célozó dolgokban önként fugjen, híre és engedelme nélkül ide s tova ne cékásszon, et in absentia illius a rendes isteni szolgálatott a menyiben a cantort is illetheti, véghez vinni el ne mulassa, sub gravi animadversione" (Brád, 1780/3-o); „Vintzi István nevezetű becsületes iljúember az enyedi nemes collegiumban való tanulása után egynéhány megyékben viselt cantori, orgonistái, s rectori hármos hivatalt, különös dicsérettel, amint bizonyságleveleiből kitettzik, ki is a brádi nemes megyében azon hármos hivatalra most közelebb meghívattatván a tiszteletes senioratustól, a tractualis consensust megnyerte conventioja pedig, melly kezénél vagyon, áll 160 id est százhatvan vfr." (Brád, 1793/4-ro); a mester harangoz is (Brád, 1797/3-szor), a mesternek passio-éneklésért fizetnek (Brád, 1800/3-O); a mester nem vállalja tovább a harangozást, kéri a gyülekezetet, hogy keressen harangozót (Brád, 1803/1V.). Déva. Deákot akarnak hozni „az apróbb gyermekek mellé praeceptorul" (Déva, 1773/6-o); a tanító mellett külön említik „a humanissimus cantor" Jakab Andrást (Déva, 1775/5-to); a kántor fenntartására maga lelkész adott pénzt és földet (Déva, 1775/6-0); az eltávozni készülő tanító helyébe a nagyenyedi kollégiumból hozzanak helyettest (Déva, 1775/11-mo); Katona György ugyancsak panaszol a tanító ellen (Déva, 1775/13-o); „a rector fizetésének nem lehet csonkítást szenvedni" (Déva, 1790/4-o). Fehérvíz. „Fejérviznek pedig engedtünk facultast, hogy a losádi mestert, László István atyánkfiát hívják el papjoknak" (Fehérvíz, 1771). Felsőszálláspatak. „Ide elmúl hatatlanul szükséges volna egy jó tanító oskolamesteri hellyet és fundatiot állítani" (Felsőszálláspataka, 1799); „míg papot hozhatna a nemes ekklézsia, szükségesnek láttya, hogy egy oskolamester tartatnék a hellységben, aki ollykor az isteni tiszteletet is, könyörögvén s énekelvén, véghezvinné, és a gyermekeket is tanítaná" (Felsőszálláspataka, 1804/IL). Galac. „Ezen ekklézsia a törökök béütéskor egésszen elpusztítattván, ennek még megmaradóit egy néhány dirib-darab levelei" (Galac, 1806). Haró. A tanító szigorú a gyerekekkel (Haró, 1771/2-o.); a helyi lelkésznek „feladott s hellybenhagyott conditio szerint megkívánnyák, hogy a Kéménden találtató fiú és léány gyermekeket is tanítsa, ne kénszeríttessenek kisded gyermekeiket más faluba küldeni" (Haró, 1777/1-mo); a „ludi magister panaszol [1790] némelly atyákra, hogy gyermekeiket nem adják fel tanulás véget az oskolában" (Haró, 1790/l-o). Mesteri/tanítói lakás. Algyógy. Algyógyon a tanítói lakás tetején tornyocska van, benne harang (Algyógy, 1796/13-szor.); mester fél, hogy lakása összeomlik, a vizitáció újra ajánlja a helybélieknek, hogy építsenek új iskolát (Algyógy, 1802/11.). Alpestes. „A parochialis ház kőből épült, a mesteri ház fából és rongyos" (Alpestes, 1799/19-szer). Brád. Torony, templom, parókia, mesteri ház és iskola javításra pénzt adtak ki (Brád, 1796/9szer); „Brádon a parochialis és mesteri házok fából vágynák építtetve, és rongyollottak. [...] A templom kőből van építtetve, szép kőtornyával és kereken a templomi cinterem kőfallal békerítve" (Brád, 1796/19-szer, 20-szor). Oktatás. Algyógy. Buzdítás, hogy a gyermekeket küldjék rendszeresen iskolába (Algyógy, 1772/1-mo), a lelkész némelyek sokévi bérhátraléka miatt panaszkodik (Algyógy, 1791/1-mo); „oskola nincs, tanuló gyermek egy sincs soholt" noha sok a faluban a gyermek (Algyógy, 1796/2-szor); pénzbüntetéssel kell kötelezni a szülőket, hogy gyermekeiket iskolába járassák (Algyógy, 1796/7-szer.); egy gyermekre járó fizetés, az iskola fűtésére a gyermekeknek kell fát hozniuk (Algyógy, 1796/8-szor.); panaszolnak a tanítóra, mert nem tanít, tanító védekezik, a vizitáció kifogásolja, hogy a gondnok nem tartózkodik otthon és nem irányítja a gyermekeket iskolába (Algyógy, 1800/2-o); az algyógyi oktatás akadozik, mert nincs korszerű iskolaépület, noha sok gyermek van (Algyógy, 1801/11.). Alpestes. „A Szent Visitatio őkegyelmének [a mesternek] serio inponálya, hogy ezutánn vigyázzon jobban magára, az haszontalan, szükségtelen, annyival is inkább suspecta excursioktól desistállyon, a tanuló gyermekekkel penig úgy dajkálkodjék, hogy edesíttse inkább őket a tanulásra mérsékleti fenyítékkel is, mintsem idegeníttse felettéb való keménykedésével"
