Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Borbátvíz

Borbátviz, 1796 191 be, hogy az eddig volt domesticus curatoroknak mennyiszer rendelte mind a Szent Visitatio, mind a partialis, hogy kertekkel körülvéve tart­sák a papi jószágokat. De mivel az eddig való esztendőkben elmulatták, amely miatt pénzen kellett a tiszteletes atyafinak venni azt, amit a parochialis kertek készpénz nélkül termettek volna, tehát ezen eklézsiai hidegség által okoz­tatott költségének megfordíttására az eklézsiá­nak foeneraló interes a jelenvaló esztendőig a tiszteletes atyafinak ítéltetik. Mostmár béker­telve lévén a parochialis kertek, ezután jó vi­gyázása legyen a domesticus curatornak arra, hogy mindékor ollyan állapotba légyenek, és így esztendőnként az eklézsia számára bégyülő 30 ~ harminc mfr. interest maga percipiállya és a szükséges hellyekre költse. 7-szer. Tekintetes Bája Jósef úr, ezen eklé­zsiának eggyik kegyes lelkű, jó tagja, eklézsiá­jához és az ebben folytatható Isten dicsősségé­nek előmozdításához vonszó buzgó indulattyá­ból egy harangot öntetett ezen eklézsiának számára, hogy azzal az isteni tiszteletre egybe­gyűjtessenek, és ha halottyak történik, azzal, a keresztyéni szokás szerint utolsó tisztességet is tétessenek. Mostmár a tisztelt tekintetes kegyes conferens úr mind a Szent Visitatiohoz Déváról ideküldött levelében, mind a minap Déván tartatott pártiálisban megilletődött [198.] szívvel panaszolta s panaszollya az eklézsiabelieknek nagy hidegségeket, mely sze­rint a szent végre ajándékozott harangot még eddigelé meg nem becsüllötték, s megbecsülleni most sem igyekeznek, hogy egy tisztességes haranglábat állítottak volna fel annak számára, sőt nagy megilletődöttséggel szemléli mind maga is, mind a Szent Visitatio is, hogy a fedetlen álló harangnak koronája s tengellye az essőtöl verettetvén, rothat, és félő, hogy rövid napok múlva, a gondviseletlenség miatt elgyengülvén és rothadván, koronája s tengelye leesik és elromlik. Mely méltó panasszát a conferens úrnak méltó tekintetbe vette a Szent Visitatio. Ahonnan az eggyikünk, úgymint nótárius Sala Mihállytól szóval lett izenetéhez képest most a Szent Visitatio végezi, hogy az eklézsiabeliek közönséges megegyezésből és egybe­vetett vállakkal való munkálkodásból, ha e jelen való esztendőben egy tisztességes és jó haranglábat nem építenek, s a harangot jó fedél alatt nem tartyák, bironyosok legyenek ben­ne, hogy amint most a Szent Visitatiora bízta a kegyes szívű conferens úr, mondjuk, hogy halottyaiknak tellyességgel meg nem engedi a harangjával való harangoztatást addig is, míg az eklézsiánál lészen, azonba pedig most arról gondolkodik, hogy mivel itt az eklézsiai hi­degség miatt nem tartják becsületbe harangját, a hasznavehetésének, szeretése mellett, tehát a harangot az eklézsiától elveszi és más valamely eklézsiának ajándékozza. Ha pedig az eddig való gondatlanságokat levetkezik és közönségesen egy jó tisztességes haranglábot építenek magok szorgalmatosságokból, úgy magoké leszen örökösön a harang. De hogy az építendő haranglábra csak egy krajcár is fordíttassék az eklézsia közönséges jövedelméből, azt a Szent Visitatio tellyességgel meg nem engedi, és a curator demonstratiojába nem ac­ceptállya. Hanem az eklézsiabeliek magok erejeken építsék meg. [199.] 8-szor. Már most a conferens úrnak céljával és akaratával egyező dolog, hogy eddigelé a halotti harangozás ingyen esvén meg, akármely hosszas ideig folytattatott légyen is az. De ez illetlen és helytelen dolog lévén. Úrasztali terítő minta

Next

/
Oldalképek
Tartalom