Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Vizitációk a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében

14 Vizitációk munkájában, a közigazgatási vármegyék leírása rendjén külön fejezetet szentel az egyházi ügyeknek. Benkő adatai azért fontosak, mert a Hóra-féle felkelés és a török háború pusztításait megelőző korszak állapotait tükrözik. A pusztítás nagyságáról hiteles képet kapunk, ha összevetjük a Transsilvania speciálisban leírt adatokat azokkal, amelyeket az 1790-es évek vizitációs jegyzőkönyveiben találunk. Benkő még harminc gyülekezetről beszél, de Zsoldos Márton már csak 28 egyházközségbe megy vizitálni. Foltról és Bábolnáról már nem olvasunk/

6 Folt temploma áldozatul esik Hóra martalócainak,

5' valószínűleg Bábolna is hasonló sorsra jutott. A vizitáció Felsőszálláspatakot

5

8 és ZeykfalváP

9 már desolata, azaz elnéptelenedett eklézsiaként említi. Benkő közli az egyes gyülekezetek lélekszámát is. Tőle tudjuk, hogy az 1770-es években a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye eklézsiái összesen 4371 tagot számláltak.

6

0 A protokollumban csupán az 1795 decemberében tartott marosillyei egyházlátogatás jegyzőkönyve őrzött meg lélekszámra vonatkozó adatot, mely szerint mind a nemes eklézsiában, mind az ahhoz tartozó füialisokban élő eklézsia minden tagjai számbavétetének, és találtaidnak 108 ~ száznyolc lelkek,

6

1 a Transsilvania specialis húsz évvel korábbról ugyanitt még 132 gyülekezeti tagot említett. Ez az egyetlen forrás túlságosan kevés arra, hogy messzire mutató következtetéseket vonjunk le a Hunyad megyei reformátusság lélekszámának alakulására nézve, de ha az Illyén jelentkező 19%-os apadást felső küszöbként fogadjuk el, akkor a vizsgált időszakban akár 1000 személlyel is apadhatott az egyházmegye összlélekszáma. Az 1781-ben kiadott Türelmi Rendelet alkalmazására a háborús és villongó világban nem kerülhetett sor, ezért inkább a 1790-es években érezhető pezsdítő hatása, amikor a vidék reformátussága bátran szembefordult a református egyház vagyonából maguknak részt követelő vagy a vegyes házasságból született gyermekre igényt tartó római katolikusokkal.

62 A Türelmi Rendelet éreztette jótékony hatását a környék templomépítési buzgóságára is. Marosillyén kívül még Körösbányán,

6

1 Fehérvizen,

6

4 Kitiden,

6

5 és Hosdáton

6

6 épített a gyülekezet templomot, Marossolymoson,

6

7 Kristyoron,

6

8 Lozsádon

6

9 és Vajdahunyadon

7

0 pedig a már meglévő templomokat újították fel. Az 1799-es vizitáció arról számol be, hogy 5

6 Benkő 506-508. 5

7 Magyari 255. 5

8 HuZaL-Prot. 1/5. 398. 5

9 Uo. 559. 6

0 Benkő 506. 6

1 HuZaL-Prot. 1/5. 1. 6

2 Jellemző Körösbányán Tokodi József esete. „Panaszul adaték fel - írja a vizitáció jegyzője -, hogy Tokodi Jósef nevü lakos reformata feleséget tart ugyan, de mégis leánygyermekét pápista vallásba kereszteltette, s abban is neveli, contra Articulum 57. Diaetae A. 1791, mely törvénytelen cselekedetének orvosoltatását kérik a Szent visitatiotól. Melyre végezteték: írattassák meg ez a dolog a méltóságos Fő Consistoriumnak és instáltassék ezen rendeletlenségnek a felséges Királyi Gubernium által való megorvosoltatása" - áll a jegyzőkönyv szövegében. (HuZaL-Prot. 1/5. 83.) Az ügy tovább folytatódott egy évvel később, az 1797-es egyházlátogatáskor, amikor azt jelentették, hogy Tokodi másik leánygyermekét oláh pappal kereszteltette meg, a Vizitáció újra a Főkonzisztórium elé utalja a panaszt. (Uo. 299.) 6

3 HuZaL-Prot. 1/5. 56. 6

4 Uo. 209. 6

5 Uo. 376. 6

6 Uo. 760. 6

7 Uo. 15. 6

8 Uo. 89. 6

9 Uo. 150. 7

0 Uo. 344.