Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.
Bácsi
138 Bácsi, 1773 2-o. Megkérdettetvén másfelől tiszteletes loci Ordinarius minister őkegyelme halgatói felől, írásban adott bé a Szent Visitationak ilyen panaszokat: 1. Amint templomba menni s nem menni vagyon szabad akarattyokban az ekklézsia nemes tagjainak, úgy részt adni Istennek a jövedelemből, mind a quantitásra, mind a qualitásra, s mind az adásnak idejére nézve, nem az isteni, sem az ekklézsiai rendeléseket, hanem magok szabad tettzését követik. 2. A helyben lakó ekklézsia nemes tagjai, ha magok egyszer-másszor mennek is templomba, de némelyeknek feleségeik csak Húsvétkor láttatnak meg. 3. Némely tagjai az ekklézsiának a paráznákkal esznek, isznak s dolgokat javalják. 4. Közönséges botránkoztató tisztátalan életüket magok kiadni kénszeríttessenek. 5. A bé bíró possessoratus sem Isten, sem haza rendelésit, amit eddig, úgy ez esztendőben is esmérni s telllyesíteni nem akarta. 6. Czente Dávid és Kováts Ferentzné asszonyom, amit ígértenek, úgymint az első 10 forintokat papnak foeneráló állandó fundusul, a másik egy törökbúzaföldet, hogy a pap végye hasznát, megmásolták. Ezek iránt végezi a Szent Visitatio: Ad 1-mum Gondolják meg az ekklézsia nemes tagjai, hogy a papnak az oltárról kell élni, és amit egyszer papfizetésbe elszántanak, ne vonnyák meg, a pedig ne légyen az alávalója. Ami restantiában vagyon, az esztendő teléséig fogyatkozás nélkül adják bé, ne kénszeríttessék a pap külső brachiummal élni, papi fizetésének bészedésében. Mely bizonnyal meglesz, ha ebben a részben továbra is a hallgatók fognak deficiálni. Ad 2-dum Serio intimálja a Szent Visitatio az olyan ekklézsia tagjainak, kik a templomot vagy igen ritkán, vagy telyességgel nem gyakorolják, hogy az isteni tisztelet gyakorlásának mindenek felett szükséges voltát szívekre vévén, ha nem mindenkor is, legalább gyakrabban, mint eddig jelennyenek meg a közönséges isteni tiszteletnek helyén, mely Istennek különös gondviselése által építtetett e kicsiny ekklézsiában, s megbántatnék Őfelsége, ha az pusztájában hagyattatnék. Hogyha [105.] külömben fognak továbbra is az illyen hallgatók cselekedni, kénszeríttetik a Szent Visitatio a külső magistratust requirálni, hogy hazánk törvénye szerint az articularis büntetéssel az ilyen templomot kerülök megbüntettessenek. Afelett pedig tudják meg, hogyha életekben magokat a szent gyülekezettől elszakasztyák, halálokban is meg nem tiszteltetnek, hanem szamár temetések lészen. Ad 3-tium et 4-tum. Imponálja a Szent Visitatio az ekklézsiának, hogy a másokat tisztátalan életekkel megbotránkoztató személyeket adják ki, mert annak híre elhatott tiszteletes esperest uram eleibe, hogy ez kicsiny ekklézsiában igen sok botránkoztatok légyenek. Feladattatott legelsöbben egy Gáspár Mihály nevezetű, ki is gyanúban lévő személlyel oláh pappal eskettette meg magát az ekklézsiának nagy megbotránkoztatására, kivált azért is, hogy tudva parázna asszonyi állatot vett el, s azzal egyesült. Atyaiképpen intimálja a Szent Visitatio Gáspár Mihály őkegyelmének, hogy az Anyaszentegyház kebelében botránkozás nélkül megmaradhasson, maga is csendes lelkiesmérettel Istennek szolgálhasson, minthogy mind Istenét megbántotta, mind ekklézsiáját megbotránkoztatta. Tiszteletes esperest uramtól engedelmet kérvén, az ecclesiával per solennem poenitentiam reconciliáljon, feleségét is bírja arra, hogy a maga úttyán s helyén ugyanazon dolgot vigye végbe. Második adattatik fel titulatus Zudor Péter őkegyelme, ki is non obstante, hogy magának felesége vagyon, Úrasztali terítő, 18. sz.
