Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 1. A választások utáni politikai helyzet
szerve lett, nemcsak a parlament, hanem a kormány fölött is.293 Mivel a jóvátétel teljesítése állami kötelezettség volt, az ezt szolgáló termelés-szállítás finanszírozása révén jutott a Gazdasági Főtanácson keresztül az MKP meghatározó befolyáshoz a gazdaság működésében. Eközben viszont a helyreállítás forrás- és anyaghiány miatti akadozásáért vagy éppen az ebből következő közellátási zavarokért a többi párt irányítása alatt álló minisztériumokat lehetett bűnbakként beállítani.294 Erre az időszakra esett az állami szektor kiterjesztése, miután 1945. december 18- án megjelent az IK 12 200/1945. M. E. sz. rendelete, amellyel a kormány 1946. január 1-jei hatállyal a szénbányákat állami kezelésbe vette. (Az állami tulajdonba vételre csak ugyanezen év nyarán került sor).295 Az új nemzetgyűlés első legfontosabb teendőjének az államforma kérdésének végleges rendezését tartotta. Magyarország jogilag ugyanis még mindig királyság volt. A baloldali pártok egyértelműen a köztársaságot támogatták, míg az egyre inkább heterogén összetételű, nagy gyűjtőpárttá váló Kisgazdapárt ingadozott.296 Velük szemben álltak a hazai legitimizmus feltétlen hívei, elsősorban Mindszenty József hercegprímás, aki többször is nyíltan kiállt a köztársasági államforma megteremtése ellen.297 О ugyanis alapvetően azt kifogásolta, hogy a békeszerződés aláírása előtt akarnak dönteni ilyen fontos kérdésben, illetve hogy nem közvetlenül, azaz nem népszavazással teszik ezt. Álláspontjával azonban kisebbségben maradt.298 A köztársasági törvényjavaslat kidolgozásával párhuzamosan a pártok figyelme a lehetséges elnökjelölt személyére összpontosult. Mivel a baloldali pártok a kisgazdapárti Tildy Zoltán személyéhez ragaszkodtak, a jelölés tulajdonképpen eldőlt.299 Nagy Ferenc erről így írt: „ Úgy éreztem azonban, hogy a történelmi igazság szerint Tildy Zoltán szolgált rá legjobban az államfői tisztségre. Idősebb ember is volt nálam, ő volt a párt politikai vezére, majd ő viselte legutóbb a miniszterelnöki tisztséget; azt tartottam igazságos dolognak, ha Tildyt választjuk meg a köztársaság elnökévé. ”300 1946. január 31-én - többnapos vita után - a nemzetgyűlés elnöke a Magyarország alkotmányáról szóló törvényt, mint az 1946. I. törvénycikket kihirdetettnek nyilvánította és ennek alapján 1946. február 1-jén a nemzetgyűlés közfelkiáltással választotta meg Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé.301 A köztársaság kikiáltásának kapcsán Mindszenty ugyanazon a napon kelt 293 Rainer: A magyarországi fordulatok és a szovjet politika, 1944-1948... 25. o. 294Gyarmati: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956... 67.0. 295Honvári (szerk.): i. m. 455. o. 296Romsics: Magyarország története а XX. században... 287. o. 297Izsák: A koalíció évei Magyarországon 1944-1948... 90-91. o. 298 Balogh Margit: Mindszenty József. Budapest, 2002, Elektra Kiadóház, 108. o. 299Pölöskei-Gergely-Izsák (szerk.): i. m. 283. o. 300Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. 1. kötet. Budapest, 1990, Európa-História, 231. o. 301 Balogh: Parlamenti és pártharcok Magyarországon... 165. o. 86
