Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

Előszó

MNDSZ) feletti kommunista irányítás megszerzésének a feltárása, a köz- igazgatás megtisztítását jelentő В-lista, továbbá a káderhelyzet és a kommunista párt berkein belül jelentkező „frakcióharcoknak” az elemzése. Minden kérdésnél igyekeztünk az országos összefüggéseket is figyelembe venni, ezzel is rávilágítva az esetleges helyi sajátosságokra.

5) Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - mely elsősorban a kékcédulák miatt vonult be a hazai történelmi emlékezetbe - alapos bemutatása talán az 1945. november 4-i választásoknál is fontosabb. Különlegességét ugyanis az adta, hogy erre már egy teljesen megváltozott politikai környezetben került sor. Éppen ezért tartottuk fontosnak a kampány mellett az adminisztratív visszaélések számszerű kimutatását, illetve a választások eredményeinek - elsőként a helytörténetírásban - járások, azon belül pedig községek szerinti közlését.

6) A választásokat követő majd fél év történéseit immár nemcsak a belpolitikai, hanem a nemzetközi összefüggések figyelembe vétele mellett kellett tárgyalnunk. Mindenki számára ismert, hogy 1948 júniusában került sor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésére, melyet azonban csakis az odáig vezető folyamat pontos elemzésével, illetve az ennek során felmerülő kérdések (kommunista baloldal megszervezése a szociáldemokrata pártban, a tagság megrostálása stb.) pontos feldolgozásával, megválaszolásával érthetünk meg.

7) Voltak-e fordulat] ellegü események a vármegye életében, illetve mely eseményekhez köthetjük a vármegyében a Magyar Kommunista Párt érezhető megerősödését?

Az imént felvázolt problémakörök minél alaposabb bemutatása és feldolgozása érdekében igyekeztünk felhasználni a témára vonatkozó releváns szakirodalmat, a helyi sajtó anyagát és az összes jelenleg általunk ismert levéltári forrást. Ez utóbbi közgyűjteményekben (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom- Esztergom Megyei Levéltára, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár) őrzött eredeti iratanyagok forrásértéke - természetesen megfelelő kritika használatával - szinte felbecsülhetetlen. A korszak legfontosabb irattípusait a különböző üléseken felvett jegyzőkönyvek, titkári jelentések, feljegyzések és összefoglalók jelentik. Kutatásunk során a levéltárak mellett kiemelkedő szerepet játszottak a könyvtárak is, ahol számos összefoglalót és dokumentumgyűjteményt is felleltünk. Bár a sajtó anyaga ebből az időszakból töredékes, mégis fontosnak tartottuk annak feldolgozását, ugyanis egyes kérdésekre csakis a helyi sajtó anyagából szerezhettünk lényegi

9