Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 4. A választási előkészületek és az MKP kampánya a vármegyében

ban megragadnunk és konkrétizálnunk, ami az agitálandót közvetlenebbül érdekli. Előtérben áll természetesen az élelmezés megoldásának programja, a drágaság elleni harcnak a programja, amely kérdések ma az embereknek legjobban a húsába vágnak. Ne rejtsük véka alá programunknak azt a megállapítását, hogy az ország külföldi ellenőrzését (a Vörös Hadsereg csapatainak ittlétét) csak erős demokratikus kormányzat, csak a munkáspártok nagy győzelme rövidítheti meg. ”246 Ez utóbbi mondat tartalma elsősorban azért érdekes, mert a kijelentéssel ellentétben a kommunisták számára igenis létfontosságú volt a szovjetek általi, helyszínen biztosított háttértámogatás. Azzal persze ők is tisztában voltak, hogy a megfelelő számú szavazatot a vármegyében (is) a függetlenség és a jólét hangoztatásával, illetve a nyilvánvaló antiklerikalizmusuk elhallgatásával biztosíthatják.

Komárom-Esztergom vármegyében a kommunista nagygyűlések sok esetben több ezer fős hallgatóság előtt zajlottak, amire kiváló példaként szolgál az esztergomi nagygyűlés is, melyet a város központjában, a Széchenyi téren tartottak. Az eseményről a szeptember 2-án megjelenő Szabad Esztergom a következőképpen tudósított: „A nagygyűlésen több ezres hallgatóság volt jelen, vidéki és esztergomi munkások. A gyűlésen Kóbor Ferenc vármegyei titkár, és Szöőr István vármegyei propagandavezető mondtak nagyhatású programbeszédet a forradalmiság jegyében. A nagygyűlés után a hallgatóság az MKP párthelyiségébe ment át, ahol nagysikerű tánccal egybekötött műsoros estet rendeztek. ”247 A nagygyűléseknél azonban sokkal gyakoribbak voltak a kisebb, általában 250-500 főig terjedő hallgatóság előtt tartott pártrendezvények. Ilyen gyűlésekre került sor szeptember és október hónapokban Almásfüzitő, Ács, Bábolna, Baj, Bajna, Bajót, Császár, Csév, Dorog, Esztergom, Felsőgalla, Gyermely, Kesztölc, Kisbér, Komárom, Kömlőd, Környe, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Oroszlány, Süttő, Szák, Szend, Szomód, Tardos, Tárkány, Tata, Tokod, Tokod-Altáró és Vérteskethely településeken.248 Ezeken a gyűléseken és pártnapokon a választási programpontok népszerűsítésén kívül a településeken élők „egyéni” követelései és sérelmei is szóba kerülhettek, amit az október 11-i dorogi gyűlésről készült jelentés érzékeltet a legjobban, melyben a következőt olvashatjuk: „Dorogon a résztvevők száma 250, hangulata izzó, lelkes. Erélyes intézkedéseket követelnek a közellátás terén. Szalai nevű párttag, akit Dorogon kiváló agitátorként ismernek, súlyos korrupcióval vádolta a helyi és környéki vezetőség néhány tagját. Ezt az ügyet ki kellene vizsgálni, mert nézete szerint az MKP központja segít eltussolni az igazságot. Nagy a riadalom a katonai behívások miatt is. A kommunista vezető embereket rendre behívják katonának. A reakció itt is éled: illegális röpcédulákkal dolgozik s egyesek szétrombolják az orosz katonasí246PSZL 274. f. 9. áll. 12. ő. e. Az MKP körlevelei, útmutatói a választási előkészületekhez, 15. o.

247 Szabad Esztergom. 1945. szeptember 2.

248PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 157. o., 188-189. o., 232-237. o.

68