Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 2. A földosztás végrehajtása
akik soha földdel nem is dolgoztak, de én azt hiszem ezután sem fognak, de mert protekciójuk volt, hát kaptak néhány hold - gyümölcsöst. ”201 Emellett komoly kritikával illette a sváb földek igénybevételének az elmaradását is, mellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek a területek még a nyár közepén is bevetetlenül álltak.202 Sok esetben előfordult az is, hogy egyes községek lakosai a felsőbb szervekhez fordultak, ügyes-bajos dolgaik számukra kedvező rendezésének a reményében. Erre kiváló példa a szentgyörgypusztai lakosok esete, akik a Komárom-Esztergom Vármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz eljuttatott panaszlevelükben azt kérték az illetékes szervektől, hogy a bánhidai és a vértesszőlősi bányászoktól vegyék el a nekik juttatott földet, melynek következtében máris nagyobb terület juthatna nekik. Kérésük teljesítésére, mely a bányászok „megrövidítését” eredményezte volna, nem került sor, ellenben az eredetileg 8 kát. hold földjüket 15 kát. holdra felemelték.203 A földosztás első szakasza - mint említettük - augusztus végére fejeződött be a vármegye területén. Az ugyanezen év szeptemberében elkészített statisztika szerint a 344 437 kát. holdat kitevő összterületből 132 803 kát. holdat osztottak ki. Mindez azt is jelentette, hogy az országos átlag - ami ekkor 34,5% volt - felett teljesítettek.204 A teljesítmény a vármegyei kommunista vezetést azonban nem győzte meg, amit szerintük elsősorban a Komárom-Esztergom Vármegyei Földigénylő Bizottságban helyet foglaló „reakciós” tisztségviselők idéztek elő, ők ugyanis inkább akadályozták, semmint elősegítették a földreform végrehajtását.205 A rendelkezésünkre álló adatok szerint sok esetben a vitás földosztás miatt komoly késedelem alakult ki a birtoklevelek kiosztása során és a telekkönyvezés végrehajtásában is.206 Donáth Ferenc szerint a késedelmek egyik legfőbb oka a községekben folyó mérnöki munka - pedig a műszaki munkát lényegesen leegyszerűsítették - lassúsága volt, melyet a szakemberek késedelmes fizetése váltott ki.207 Összességében megállapíthatjuk, hogy Komárom-Esztergom vármegyében a földosztás végrehajtása kevesebb problémát okozott, mint általában az ország más területein, amit a valódi nagybirtok és uradalmi község viszonylag magas számával indokolhatunk. Példának okáért gróf Esterházy Ferencnek a Tatai járásban 23 646 201 Szabad Esztergom. 1945. június 24. 202 Uo. 203Somorjai József: A földosztás története Tatabányán, 1945. In: Uő (szerk.): Tatabánya 45 éve város. Tata, 1992, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 116.0. 204Somorjai: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I... 128. o. 2i)5PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 158. o. 206 Uo. 146. o. 207PSZL 274. f. 13. áll. 21. ő. e. Jelentések, javaslatok, rendelettervezetek a földreform befejezéséről, a házhelyjuttatás rendezéséről, telekkönyvezésről, 4. o. 58
