Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 2. A földosztás végrehajtása
sajátítottak ki. Ráadásul nemcsak a vagyonduzzasztó vagy kihasználatlan földeket sajátították ki, hanem az oktatási és szociális intézmények fenntartására szolgáló célvagyonokat is. A megmaradt kb. 80 000 kh a plébániák és az intézmények megélhetését nem biztosította.175 A református egyház 102 000 kh-jából 60 000 kh az egyház tulajdonában maradt. Az evangélikus egyház birtokállománya 21 000 kh volt, miután ezek többsége nem haladta meg a kis- és középbirtokok mértékét, nem kerültek kisajátításra.176 Komárom-Esztergom vármegyében 1945 áprilisától kezdték meg a földigénylő bizottságok felkészítését a földosztással járó munkára.177 Tokod községben például 1945. április 6-án nagygyűlés keretében került sor a földigénylő bizottság megalakítására, amivel egybekötötték Menyhárt Gyulának a Magyar Kommunista Párt budapesti küldöttjének több mint egyórás beszédét is, melyben a törvény adta feladatokat ismertette a jelenlévők számára.178 Kisbéren 1945. április 15-én alakult meg a bizottság 100-110 főt kitevő törpebirtokos, gazdasági cseléd és földnélküli jelenlétében.179 A konkrét munkát azonban a végrehajtásért felelős szervek megalakítása előzte meg. A Komárom-Esztergom Vármegyei Földbirtokrendező Tanács - melynek tagjai hivatalos kinevezés nélkül, főispáni felkérés alapján dolgoztak - 1945. április 13-án alakult meg Esztergomban, elhelyezést a főszolgabírói hivatalban nyert. Elnöke Csics Ákos, tagjai Burány Sándor, Dudás László Morvay Antal, Novák István, Ujjady Béla és Adorján János lettek.180 A tanács hivatalos működését elősegítvén Váradi József esztergomi főispán a 7/1945. főispáni szám alatt a következő felhívást intézte a budapesti Szakszervezeti Tanácsnak címezve: „Esztergom vármegye területén ez idő szerint egyetlen szakszervezet sem működik még. Mivel ez a körülmény a további közérdekű munkát hátráltatja, felkérem szíveskedjék megfelelő kiküldöttet Esztergomba útbaindítani, ki a szakszervezeteket, így elsősorban a Földmunkás szakszervezetet mielőbb megszervezi. Esztergom vármegyében ugyanis a földhözjuttatás munkája már kezdetét vette, viszont a Megyei Földbirtokrendező Tanács nem alakítható meg, mivel a Földmunkások Szak- szervezete - mely a Tanácsba két tagot küld - Esztergomban még nincs megalakítva. ”181 A főispán mellett a vármegyei Földbirtokrendező Tanács sem tétlenkedett, hiszen megalakulásának napján ismertette a helyi földigénylő bizottságokkal a 175 Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. II. kötet. Szekszárd, 1997, Babits Kiadó, 387. o. 176 Uo. 177 Szakács: i. m. 18. o. 178PSZL 274. f. 13. áll. 19. ő. e. A földreform végrehajtására kiküldött megbízottak jelentései, 49. o. l79Ortutay (szerk.): Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv... 298-299. o. l80Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I. In: Uő (szerk.): Komárom-Esztergom Megye Múzeumainak Közleményei 4. Tata, 1991, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 125. o. 181 Ortutay (szerk.): Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv... 297. o. 53
