Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
Stibor Imre vármegyei rendőr-főkapitány szerint a politikai és a bűnügyi nyomozó osztályok gyors ütemben végezték el a Horthy-rendszer kiszolgálóinak, a háborús- és népellenes büntettek elkövetőinek felderítését és őrizetbe vételét. Ennek eredményeként az 1945 júliusában készített jelentés arról tudósít, hogy a vármegye területén ez idő tájt 694 fő volt véghatározattal internálva a komáromi Csillag erődben, míg további 537 fő a nyomozás befejezéséig rendőrhatósági őrizetben volt.152 Ebben az esetben már a közrend és a közbiztonság megteremtése mellett a legfontosabb feladatként jelentkező internálás végrehajtása is szerepet kapott. A komáromi Csillag erődön kívül ezt a célt szolgálta további két - igaz nem központi - intemálótábor, az esztergomi153 és a tatabányai. Az 1945. július 18-án kelt kimutatások szerint az esztergomi táborban 343 fő, a tatabányaiban pedig 85 fő volt „elhelyezve”. A három tábor közül a komáromival kapcsolatban rendelkezünk a legtöbb adattal, melyek közül az egyik legfontosabb az őrizetbe vétel Jogcímének” a megnevezése volt. Eszerint az itt elhelyezett 694 főből 246-an nyilasok, 149-en a volksbund tagjai voltak, míg 43-an az SS kötelékébe tartoztak.154 155 A foglalkoztatásukra vonatkozóan Stibor Imrének, a korábban már idézett jelentéséből nyerhetünk információkat melyben arról számolt be, hogy: „A tábor ellátását önellátási alapon szerveztem meg, oly módon, hogy részben a tábor gazdaság keretén belül, megműveletlenül hagyott földön gazdálkodást folytatok, részben pedig közérdekű munkák végzésére munkásszázadokat adok ki az internáltakból. így ezidő szerint 150 főt a MÁV komáromi pályaudvarának helyreállítási, 150 főt Komárom város megrongált közműveinek rendbehozási munkálatainál foglalkoztatok, ezenkívül kiadtam a dorogi bányaigazgatóságnak 142 főt, a tokodi bányaigazgatóságnak 50 főt a MÁK központi bizottságának kérelmére és az Iparügyi Minisztérium javaslatára pedig a tatabányai bányaigazgatóságnak 100 főt bányafa kitermelés céljá,.155 ra. A Magyar Államrendőrség Esztergom Városi Kapitánysága által 1945. július 31-én készített jelentés szerint a városba szállított politikai őrizetesek közül 177 fő nyilas, 129 fő volksbundista, 29 fő SS katona, 7 fő Wehrmacht katona, 2 fő hungarista, míg 82 fő egyéb besorolású volt. Az összesen 406 személyből a rendőrség vezetői 162 főt adtak ki „tartós” munkára elsősorban a környékbeli bányákba másrészt pedig a nyári csépléshez.156 A fent idézett adatokból világossá válik, hogy az internáltak jelentős részét képezték a német nemzetiségű polgárok (volksbundista, SS és Wehrmacht katona), akiknek a felelősségre vonásának jogalapját a 81/1945. 152 Uo. 153 A tábort élelmezési gondok miatt 1946 januárjában felszámolták. l54Bahurek-Cseh: i. m. 10-11. o. 155 MNL KEML VI. ffcs. 2. f. Az Allamrendőrség Komárom-Esztergom Megyei Főkapitányságának iratai, ad 45/1945. biz. 156PSZL 274. f. 15. áll. 48. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései, 45. o. 49
