Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
Április elejére Magyarországon befejeződtek a fegyveres harcok. Ennek köszönhetően a kormány Budapestre tette át a székhelyét, és megteremtette a köz- igazgatás működésének a kereteit, melynek fontos részét képezte a rendfenntartó szervezetek helyzetének a jogi tisztázása is. Az 1945. május 10-én kihirdetett 1690/1945. M. E. számú rendelettel feloszlatták a csendőrséget és létrehozták a belügyminiszter közvetlen felügyelete alatt álló Magyar Államrendőrséget, azon belül is a Nagy-Budapestért felelős Budapesti Főkapitányságot és a Vidéki Főkapitányságot. Jogszabályi szinten tehát véget vetettek a kezdeti hónapok zűrzavarának, és a politikai rendészeti osztályok helyet kaptak a rendőri szervezeten belül.133 Az előbbi szervezet központja továbbra is Péter Gábor vezetése alatt az Andrássy út 60-ban maradt, míg az utóbbi központját Tömpe András vezetésével a Bajza utca 52. szám alatt helyezték el.134 A politikai rendőrség hivatásos állománya és a velük együttműködő „civil segédcsapaf ’ tevékenysége egyrészt a múlt rendszer kiszolgálóinak, a háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek kézre kerítésére irányult, másrészt azok felderítésére, akiknek működése nem volt összeegyeztethető az akkor kiépülő új, magát demokratikusnak meghatározó politikai rendszerrel. A politikai nyomozó szervek ezzel részben valós társadalmi igényt elégítettek ki, azt azonban ki kell emelni, hogy mindezt kezdettől fogva komolyan befolyásolták a kommunista párt felső vezetésének az érdekei.135 Az így életre hívott politikai rendőrség gyorsan emelkedett az államhatalom intézményi hierarchiájában. A témánkat érintő időszakban került sor a politikai rendőrség hatáskörének részletes szabályozására, Rajk László belügyminisztersége idején. Rajk 1946. március 20-án vette át a minisztérium vezetését, annak ügykörébe tartozó kérdésekkel, problémákkal azonban jóval ezt megelőzően is foglalkozott.136 Kinevezését követően nyomban hozzálátott a politikai rendészeti osztályok átszervezéséhez, hatalmuk jogszabályban történő biztosításához. 1946 októberében rendelettel egységesítette a budapesti és a vidéki (országos) politikai rendészeti osztályokat. így jött létre a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya Péter Gábor vezetésével.137 Az állomány alapvető feladatai közé tartozott a háborús bűnösök, nyilasok és a volksbundisták intemálótáborokban történő elhelyezése is. Az internálások szabályozásában fontos szerepe volt Erdei Ferenc belügyminiszter 1945. június 21-én l33Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban. Budapest, 2012, Jaffa Kiadó, 14. o. 134Palasik Mária: A politikai rendőrség háború utáni megszervezése. In: Gyarmati György (szerk.): Allamvédelem a Rákosi-korszakban. Budapest, 2000, Történeti Hivatal, 37-38. o. 135Krahulcsán Zsolt-Müller Rolf: Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből I. A politikai rendészeti osztályok 1945-1946. Budapest, 2009, Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára — L’Harmattan Kiadó, 51. o. 136Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése (1944. december - 1948. július). Levéltári Közlemények, 1970,1. sz. 111. o. 137Palasik: A politikai rendőrség háború utáni megszervezése... 39. o. 44
