Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése

iparral rendelkező területein. A párt fontos politikai feladatai közé tartozott a tag­toborzás is, ami kezdetben az ipari munkásság és a bányászok köréből történt.128 A következő táblázatok a Magyar Kommunista Párt taglétszámának alakulását mutatják be járások, azon belül pedig községek szerinti kimutatásban az 1945-ös év augusztusi és szeptemberi hónapjaiban. 4. táblázat. Az Esztergomi járás taglétszámának alakulása129 Település neve Augusztusi taglétszám Szeptemberi taglétszám Baj na 32 32 Baj ót 135 152 Csév 147 147 Csolnok 55 121 Dág 60 60 Dorog 432 550 Dömös 40 36 (!) Epöl 42 42 Esztergom 520 560 Kesztölc 54 90 Lábatlan 56 110 Leányvár 80 80 Máriahalom n. a. 24 Mogyorósbánya n. a. 21 Nagysáp 60 60 Nyergesújfalu 300 410 Pilismarót 222 238 Pilisszentlélek n. a. 7 Piszke 54 70 Sárisáp 181 214 Süttő 18 33 Tát 120 102 (!) Tokod 546 708 Úny 20 n. a. Összesen 3174 3867 128Leblancné Kelemen Mária: Sorsdöntő évek (1945. március - 1947. október). In: Simonik Péter (szerk.): Az újjáépítéstől a községegyesítésig. Tatabánya elődtelepülései a koalíciós években (1945-1948). Tatabánya, 2007, Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára, 12-13. o. 124 PSZT 274. f. 16. áll. 41. ő. e. Szervezet-, tag- és káderstatisztikai kimutatások területi bizottságonként, 18. o., 25. o. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom