Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
egy kocsmát tart fenn. Szép nagy párthelyiségünk van ott és annak a pincéjében. Megvizsgáltuk, hogy az infláció óta 24 hl bort adtak el1113 és az elszámolásuk nagyon hiányos. Marisa volt a párttitkár, aki a kocsma jövedelméből nagy összegeket utaltatott ki magának. Marisát le kell váltani. ”m Lemondatása után az első lényegi adat 1951-re datálható, ekkor nevezték ki az esztergomi városi könyvtár vezetőjévé, 1973-ban pedig az elsők között választották Esztergom díszpolgárává. Egészségi állapotának romlása miatt 1975-ben nyugdíjba kényszerült. Alig négy évvel később, 1979. április 15- én halt meg abban a városban, melyben szinte az egész életét töltötte.103 104 105 A Magyarország újjáépítésére szövetkező kormányzati koalíció programjának megkülönböztetett fontosságú célkitűzései közül 1945 elején kimaradt a közigazgatás szervezetének az átalakítása. Eleget teendő azonban a „demokratizálás” jelszavának, az igazgatás területén ezt a személyi állomány politikai szempontú felülvizsgálatával vélték megvalósíthatónak. A hatalmi intézményrendszer személyi őrségváltását önmagában is elősegítette a régi adminisztráció jelentős hányadának elmenekülése. Az új rendszerben is tovább szolgáló, illetve újonnan belépő közalkalmazottak csak egy pozitív döntéssel végződő igazoló eljárás106 nyomán tarthatták meg az állásukat.107 Az igazolási eljárás a következőképpen folyt le. A rendelet megjelenése után három napon belül minden közhivatalnoknak igazoló nyilatkozatot kellett benyújtania a hivatali elöljárójához. Az igazolóbizottság elnöke legalább nyolc nappal az igazolási tárgyalás előtt az eljárásba bevont közalkalmazottak szolgálati helyén kihirdette azoknak a közalkalmazottaknak a névsorát, akiknek igazolása megkezdődött. Az igazolóbizottságoknak, miután megvizsgálták az egyes tisztviselők múltját, az igazoláson kívül jogukban állt fegyelmi intézkedéseket hozni: elrendelhették az illető állásvesztését, internálását.108 Esztergomban már a rendelet megjelenése előtt felmerült annak a gondolata, hogy a háború során nyugatra távozott és onnan hamarosan visszatérő tisztviselőket igazolni kell. Április folyamán pedig már meg is alakultak az igazoló bizottságok, melyek gyorsan munkához is láttak. A bizottságok mellett a vármegye nemzeti bizottságai is fog103 Az iratok tanúsága szerint 4 Ft/liter áron értékesítették a 2,50 Ft-ért vásárolt bort. 104PSZL 274. f. 16. áll. 177. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 131. o. l05Gecsényi-Szabó-Tóth: i. m. 144-145. o. 106 Az igazolóbizottságok létrehozását a 15/1945. M. E. sz. rendelet írta elő, majd az 1080/1945. M. E. sz. rendelet ki is bővítette annak hatáskörét. Az eljárás során a bizottságok a közalkalmazottak 1939. szeptember 1-je után tanúsított magatartását vizsgálták, különös figyelmet fordítva arra, hogy a cselekedeteik mennyiben sértették a magyar nép érdekeit. 107Gyarmati György: A közigazgatás újjászervezése az „ideiglenesség" korszakában. Történelmi Szemle, 1996, 1. sz. 81. o. 108Palasik: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949... 72.0. 34
