Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VII. Befejezés
A hatalom birtoklásáért folytatott küzdelem során a tömegszervezetek feletti irányítás megszerzése is fontos szerepet játszott a párt politikájában. Az általunk vizsgált szervezetek közül mindez a szakszervezetek esetében volt a problematikusabb, hiszen e téren a Szociáldemokrata Párttal kellett komoly küzdelmet vívniuk. Munkamódszereik megváltoztatásával és egyes esetekben a legjobb kommunista káderek beépülésével 1947-re itt is sikerült jelentős eredményeket elérniük. A MADISZ-nak és az MNDSZ-nek egészen 1947 második feléig a folyamatos széteséssel kellett megküzdenie, ami azért érdekes, mert a kezdetektől fogva megfelelő kommunista bázissal rendelkeztek. A sorok rendezését követően azonban 1948 első negyedévére sikerült véghezvinniük azt, hogy a MADISZ többszöri szervezeti változást követően MINSZ néven egyedüli ifjúsági szervezetté vált, míg az MNDSZ névváltozás nélkül ugyan, de 1948 áprilisára szintén hegemén helyzetbe került. A párt megerősödésének időpontját 1947 kora nyári hónapjaira tehetjük, ekkor volt ugyanis érezhető hatása Komárom-Esztergom vármegyében is a kisgazdapárt szétverésére irányuló úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvésnek. Mindezt elősegítette Kovács Béla és Nagy Ferenc ügye is, melyet követően alig két hónap leforgása alatt a kisgazda háttérbázisnak számító Gesztesi járásban majd 1000 fővel szaporodott a Magyar Kommunista Párt taglétszáma. Ezt követően a Független Kisgazdapárt vármegyei szervezetei a szétesés útjára léptek. A párt taglétszámának alakulása az 1945-1947 közötti időszakban látványos emelkedésen ment keresztül, ami azt jelenti, hogy a kezdeti 13 000 fős létszám a választások előestéjére majd 25 000 fősre emelkedett. A siker érdekében rendszeresen szerveztek agitációs napokat a vármegye szinte minden községében, méghozzá úgy, hogy a vizsgált korszak során állandó járműhiánnyal kellett számolniuk. Egyes periódusokra vonatkozóan sikerült részletesen kimutatnunk a tagok szociális összetételét és a tagdíjfizetési hajlandóságát is. Ez utóbbi jóval az országos átlag felett volt. Az 1947. augusztus 31-i választásokat követően a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyében is komoly nehézségek nélkül olvasztotta be a Szociáldemokrata Pártot. Mindezt a vármegye esetében is jól felépített koncepció mentén haladva vitték véghez. Ennek főbb állomásait a Szociáldemokrata Párt vármegyei szervezeteiben a baloldal kiépítése és a kommunista szempontból politikailag megbízhatatlan egyéneknek az egységbizottságok által történt eltávolítása jelentette. A források alapján ez utóbbi procedúra során 430 személyt távolítottak el a pártból, ami figyelembe véve a 10 000963 fő körüli taglétszámukat nem mondható túlságosan soknak. Ennek magyarázatát a kutatásunk utolsó pillanatában előkerült rendőrségi hangulatjelentésekben foglaltak jelenthetik, melyek alapján arra 963 Ezt a számot a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei taglétszámainak adatait tartalmazó statisztikákból vettük. 231
