Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VII. Befejezés
/. diagram. Az 1945-ös és az 1947-es választások Komárom-Esztergom vármegyei eredményeinek az arány számai □ 1945 ■ 1947 A diagram adattartalmának elemzését követően számos fontos megállapítást tehetünk. Tény, hogy a mindkét választáson részt vevő pártok közül csakis a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt szavazatszámai emelkedtek. Látható továbbá, hogy a Független Kisgazdapárt jelentős veszteségeket elkönyvelve elveszítette a szavazóbázisának több, mint a felét. A tőlük lemorzsolódott választók azonban úgy tűnik, hogy nem a Magyar Kommunista Párt illetve a Szociáldemokrata Párt szavazatszámát növelték, hanem a Keresztény Női Táborét, a Független Magyar Demokrata Pártét és a Magyar Radikális Pártét. Hiszen ennek a három pártnak az aranyszámai kiegészülve a kisgazdákéval 2% híján megegyezik ez utóbbi párt 1945-ös arányszámaival. Az 1945 novembere és 1947 augusztusának vége között eltelt időszak első meghatározó eseménye Kóbor Ferenc vármegyei titkár lemondása és a Területi Bizottságoknak a megszűnése volt. A kommunista szervezeti élet fontos eseményei voltak a vármegyei konferenciák, melyeken magas számú résztvevőnek és többnyire a párt országosan is ismert és elismert vezető személyiségeinek a jelenlétében tárgyalták meg az aktuális politikai eseményeket, és az elkövetkező időszakra vonatkozó politikai célokat. Az itt megválasztott vármegyei pártválasztmány személyi összetételének vizsgálata során megállapítottuk, hogy mindössze négy olyan személy volt (Bottyán István, Hadanich Gyula, Korczyl József és Soós Sándor) 229
