Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés
az előbbi periódust - melyet presztalinizálásnak nevez - további két nagy szakaszra bontja, melyből az egyik az államiság 1945-ben történt újjászervezése, míg a másik az 1946-1947 közötti hatalmi dualizmus időszakát tárgyalja. A sztálinizálás korszakolásával úgy véljük egyet lehet érteni, főleg annak fényében, hogy a tanács- rendszer bevezetésének fontosságára a szerző elsőként világított rá. Összegezve historiográfiai áttekintésünket, megállapíthatjuk, hogy az 1980-as évek közepéig megjelent művek egyik legfőbb jellemzője a kommunistaszocialista rendszerlegitimációs megközelítés volt. Ez utóbbi megállapítás igaz az 1989 előtt megjelent Komárom-Esztergom megyei helytörténeti munkákra is. Az sem véletlen, hogy ekkor még kardinális kérdésnek számított a „fordulat évének” a meghatározása. Az 1989-es rendszerváltozás a hazai historiográfiában is jelentős változásokat indukált. Ekkortól jelentek meg ugyanis azok a munkák (pl. Gyarmati György, L. Balogh Béni, Palasik Mária, Rainer M. János, Romsics Ignác) melyek immáron kritikai-történeti nézőpont szerint tárgyalják az 1945 utáni korszakot. A szerzők írásaikban különös hangsúlyt fektetnek a hazai és a határainkon túl élő nemzetiségek 1945 utáni helyzetének az értékelésére, a különböző társadalmi rétegeket sújtó jogfosztásokra, a politikai rendőrség szerepére, a parlamentáris demokrácia működésének elemzésére illetve a választási visszaélések részletes bemutatására is. Honi történetírásunk egyik hiányossága a korszakkal kapcsolatban az, hogy a korszak szakirodalmáról mindezidáig igen kevés kritikai áttekintés jelent meg. Ebből a gyér sorból kiemelkedik Standeisky Éva munkája65, melyben a szerző az átmenet éveit tárgyaló művek periodizációs különbözőségei mellett az új kutatási irányokat, illetve a szakirodalomban jelen lévő eltérő álláspontokat is felvázolta. 65 Standeisky: Tétova újraértelmezések. Magyarország második világháborút követő évei a rendszerváltozás utáni történetírásban... 134-150. o. 23
