Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 4. Az MKP és az SZDP alsóbb szervezetinek egyesülése
amit a legátfogóbban Németh József fogalmazott meg: „Az egész megye területén nem tudtuk kihasználni eléggé a tagkönyv kiosztás nevelő és öntudatosító hatását. Ennek oka az volt, hogy a központ elsők között tűzte ki Komárom-Esztergom vármegyét az egyesítésre906, a tagkönyvet a központ nem tudta elkészíteni. Mikor végre megjöttek a tagkönyvek, rohammunkával történt a kiosztása, nem tudtuk azt ünneppé varázsolni. ”907 A tisztogatási munka elvégzését követően kerülhetett sor a vidéki pártszervezetek egyesítésére, melynek tervezete szerint a legalsóbb alapszervezeteknél (város, község) kellett elkezdeni az előkészítési majd a végrehajtási munkákat 1948. május 15-i határidő megjelölésével. Ezt követően kellett sort keríteni - elsősorban vasár- és ünnepnapokon - a vármegyék székhelyén a vármegyei egységesítő értekezleteinek megtartására. A két munkáspárt egyesítésének zárását a június 12-én kezdődő országos konferencia jelentette.908 Komárom-Esztergom vármegyében a városi, községi és üzemi alapszervezetek egyesítését május 9-ig kellett végrehajtani, míg a vármegyei egyesítő konferencia időpontjaként május 17-ét jelölték ki.909 A feladatok közé tartozott a községekben végzett megfelelő előkészítő munka és az esetlegesen felmerülő kérdések megbeszélése, az egyesülés szükségességét és előnyeit tárgyaló politikai gyűlések megszervezése, lehetőség szerint mindkét párt tagjainak a részvételével.910 Az előbbieken kívül rendkívül fontos volt a munkásegység mellett végzett megfelelő propaganda kifejtése is. A Szociáldemokrata Párt jobboldala elleni küzdelem a kezdeti nehézségeket átvészelve 1948 márciusától már teljes gőzzel, jelentős eredmények elkönyvelésével folytatódott.911 Az egyesülés lezárását jelentő vármegyei értekezletet pedig: „A megyei egységbizottság köteles előkészíteni és megszervezni. A megyei székhelyen megtartandó értekezletet dekoratív módon, élvonalbeli - lehetőleg központi - előadókkal kell a legünnepélyesebben megrendezni. A megyei értekezlet befejezi, dokumentálja a vármegyében az összes alapszervek egységesítését, megválasztja a vármegyei végrehajtóbizottságot, valamint az országos konferencia résztvevőit. ”912 Az egyesülés részleteinek ismertetése mellett az új párt elnevezésének kérdéséről is szólnunk kell. Rákosi Mátyás 1948. március 22-én kelt levelében minderről a szovjet vezetés véleményét is kikérte. L. Baranov az SZK(b)P osztályvezető9(16 Az alapszervezetek egyesítését a vármegyében 1948. május 9-ig kellett végrehajtani, míg a vármegyei egyesítő konferenciát 1948. május 17-ig. 907PSZL 274. f. 21. áll. 105. ő. e. Agitációs és propagandamunka. Komárom-Esztergom vármegye, 97. o. 9(18 PSZL 274. f. 7. áll. 205. ő. e. Az SZDP vidéki titkárságának iratai, 2. o. 909 PSZL 274. f. 16. áll. 33. ő. e. A munkáspártok szervezési egységbizottságának iratai, 47. o., 49. o. 9I0PSZL 274. f. 7. áll. 205. ő. e. Az SZDP vidéki titkárságának iratai, 2. o. 911MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 23. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának jelentései a propagandamunkáról, 60. o. 912PSZL 274. f. 7. áll. 205. ő. e. Az SZDP vidéki titkárságának iratai, 3. o. 211
