Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 3. Az MKP harmadik vármegyei konferenciája
Név Foglalkozás Lakóhely Tisztség Szabó István földműves Esztergom FÉKOSZ vármegyei titkár Szalai Klára n. a. Bánhida nőtitkár Szegvári József mintaasztalos Tatabánya városi titkár Szemethy Ottó magántisztviselő T atabánya vármegyei propagandavezető Szentirmai János tanító Tatabánya pedagógus szakszervezeti titkár Sztán Ferenc műszaki rajzoló Tokod-Altáró helyi titkár Vajai István szerkesztő Tatabánya MADISZ vármegyei titkár Varga Jakab földműves Sárisáp körzeti titkár Vass József bányász Tatabánya szakszervezeti körzeti titkár Willand János bányász Tatabánya vármegyei szakszervezeti felelős Az újonnan megválasztott pártválasztmány összetételének vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy az abban szereplő 48 fő nemek szerinti megoszlása ekkor mutatta a legnagyobb arányeltolódást. Mindez azt jelenti, hogy a 44 férfi (92%) mellett mindössze 4 nő (8%) került a testületbe. A második konferencián megválasztott személyek közül mindössze 17-en (16 férfi és 1 nő) maradtak, akik név szerint a következők voltak: Bárdkai István, Bottyán István, Detre István, Dr. Hadanich Gyula, Eckl Gyula, Hauer István, Korczyl József, Kupor József, Mázi József, Németh József, Pásztor Sándor, Rigó József, Soós Sándor, Szalai Klára886, Szegvári József, Sztán Ferenc és Vajai István. Az imént felsoroltak közül az első választmányból pedig még ennél is kevesebben, mindössze hatan maradtak, akik közül Molnár Lajos személye érdekes amiatt, hogy ő a második választmányból kimaradt ugyan, a harmadikba ellenben már visszakerült. Amennyiben a tagok lakhelyét vizsgáljuk, abból ismételten kiderül, hogy Tatabánya vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen volt. Emellett jelentős számú választmányi tagot adott még Dorog és Komárom is. A táblázatban szereplő foglalkozások közül nem meglepő módon a bányászok és a földművesek voltak felülreprezentálva. Többek mellett a Demény Pál vonalához sorolható Bottyán István is a folytonosságot képviselte, hiszen neki ugyanis már ez jelentette a harmadik, egymást követő ciklusát a választmányban. Bottyán István 1912. november 30-án született Tatabányán. Édesanyja háztartásbeli, édesapja pedig - aki 1913-tól volt részese a munkásmozgalomnak - bányász volt. Családi háttere miatt egészen fiatalon kapcsolatba került az 886 Szalai Klára eszerint visszakerült a vezetőségbe, hiszen Sándor Teofil ügyének kapcsán az iratok arról tudósítottak, hogy leváltották őt is. 206
