Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés

pontra helyezkedik a téma korszakolása során, hiszen ellentétben az 1986-ban megjelent könyvével, a koalíciós korszakot immár Balogh Sándor 1975-ös monográfiájához hasonlóan az 1947. augusztus 31-i választásokig, az ezt követő időszakot pedig már a Rákosi-rendszer részeként, külön fejezetben tárgyalja. A bevezetésben az átmeneti időszakról az alábbiakat olvashatjuk: „1947 és 1949 között Magyarországon politikai rendszerváltozás következett be, a többpártrendszerből létrejött az egypártrendszer, s ezzel párhuzamosan kiépült a szovjet típusú állam- rendszer, az ún. proletárdiktatúra. ”55 A kötet szintén hasznos részét képezi a korszakot tárgyaló teijedelmes szakirodalomnak.

A rendszerváltást követő évtizedekben örvendetesen megszaporodtak Komá- rom-Esztergom megye nemzetiségeinek történetét (ki-és betelepítéseket) tárgyaló feldolgozások is. Ezek közül elsőként Gróf Károly munkáját55 56 kell megemlítenünk, aki széleskörű forrásanyag feltárásával és felhasználásával tárgyalta a Komárom- Esztergom vármegyei német lakosság kitelepítését, korrigálva a korábban megjelent téves adatokat. L. Balogh Béni 2010-ben megjelent tanulmányában57 58 a német kitelepítés ismertetése mellett a csehszlovák-magyar lakosságcserét is alaposan körüljárta. Grófhoz hasonlóan L. Balogh Béni is számos levéltári forrást, korabeli sajtóanyagot és a vonatkozó teljes szakirodalmat igyekezett a munkája során felhasználni.

2000-ben két olyan könyv is napvilágot látott, melyek bizonyos szempontból hiánypótló műnek számítottak. Palasik Mária A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949 című'5 kötete minden tekintetben figyelemre méltó munka. A szerző a rendelkezésére álló levéltári forrás, memoár- és szakirodalom felhasználásával kiválóan mutatja be a jogállamiság megteremtésére vonatkozó kísérletek sikertelenségét. Alapos ismertetését nyújtja az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakának, a törvényhozásnak, a koalíción belüli hatalomkisajátításnak és az 1947-1949 között végbement törvényesített szalámitaktikának. A korszakhatárt ebben a kötetben is az 1947-es események adják, méghozzá Kovács Béla és Nagy Ferenc eltávolítása. Ezt követi az az átmenti korszak, amely 1949-ig tartott eddig ragaszkodtak ugyanis az MKP-MDP vezetői a törvényesség látszatához. Fontos megállapításokat olvashatunk a Fordulat a világban és Ma55 Uo. 8. o.

56 Gróf Károly: A magyarországi német lakosság kitelepítése Komárom-Esztergom vármegyéből 1945-1949. Szakdolgozat, 1998, MNL KEML Kézirattára, 417 K/14 449. sz.

57 L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között. In: Csombor Erzsébet-L. Balogh Béni (szerk.): Évkönyv 2010. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára évkönyve. Esztergom, 2010, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára.

58 Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949. Budapest, 2000, Napvilág Kiadó.

21