Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés

ben a koalíciós korszakra vonatkozóan szintén találhatunk értékes megállapításokat. Gáti szerint „ Magyarország politikai élete a rövid életű demokratikus közjáték idején, vagyis 1944 végétől 1947 végéig meglehetősen bonyolult és összetett volt, főbb jellegzetességeit mégis könnyű összegezni. ”46 Melyek ezek a jellegzetességek? Legfőképpen az, hogy a magyarországi politikai élet egészen 1947 augusztusáig a politikai demokrácia számos erényét is képes volt felmutatni, kezdve a szabad választásoktól a sajtó szabadságán át a Nemzetgyűlésben zajló nyílt beszédig. Ennek a közjátéknak lett vége 1947-ben, akkor, amikor a Nemzetgyűlés elnökét és az ország miniszterelnökét távozásra kényszeríttették. Gáti fejtegetéseiből világossá válik, hogy számára a fordulatot az 1947-es esztendő jelentette, annak is az ország- gyűlési választásokat megelőző időszaka. Fontos megállapításokat tartalmaz a nemzetközi összefüggések felvázolása, melyek ismertetésétől jelen esetben eltekintünk, hiszen erről a korábbiakban már esett szó.

Komárom-Esztergom megye helytörténetírásában hiánypótló műnek számított Ortutay András Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv című forrásgyűjteménye47, melyben a szerző az 1945-1948 közötti vármegyetörténet általa legfontosabbnak vélt forrásait is közzétette. Ezen kívül a kötetben egy máig nagy haszonnal forgatható, a megye legfontosabb eseményeit összefoglaló tanulmányt is olvashatunk. Ortutay András kutatási területei közé tartozott a megye közigazgatásának a története is, ebből kifolyólag nagy haszonnal forgattuk számos kéziratban lévő tanulmányát.

1992-ben jelent meg Szerencsés Károlyt kékcédulás hadművelet (Választások Magyarországon 1947) című48 rövid összefoglalója, mely az országgyűlési választások addig megjelent legátfogóbb elemzését nyújtotta. A szerző igyekezett minden fontos részletet „összesűríteni” a levéltári forrásokkal megfelelően alátámasztott kötetbe, hiszen a Nemzetgyűlés felszámolásától kezdve alapos elemzését nyújtja a választójogi törvénynek, a pártok programjai ismertetésének, a választási kampánynak és a kékcédulákkal elkövetett visszaéléseknek. A kötet befejező részében a visszaélések hatásait és a kormányalakítás körülményeit ismerteti a szerző. A jól használható kötet kapcsán mindenképpen szükséges megjegyezni, hogy a kékcédulákkal elkövetett visszaélések túldimenzionálását talán érdemesebb lett volna elkerülni. Elsősorban azért, mert a választások kimenetelét alapvetően nem a kékcédulák változtatták meg, hanem az azt megelőzően elkövetett adminisztratív

46 Uo. 23. o.

47 Ortutay András (szerk.): Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv. Tatabánya, 1988, Komárom Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya.

48 Szerencsés Károly: A kékcédulás hadművelet (Választások Magyarországon 1947). Budapest, 1992, Ikva Kiadó.

19