Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - 2. A választásokon induló pártok választási programjai
szomszédos népi demokráciákkal való jó kapcsolatok kiépítését szorgalmazták, illetve a Szovjetunióhoz fűződő őszinte barátság elmélyítését.749 A Nemzeti Parasztpárt programjavaslatát az 1947. május 4-i nagyválasztmányi ülésén hagyták jóvá. A dokumentum 12 jelszószerű követelése felöleli az ország gazdasági, szociális, társadalmi és politikai életének minden szféráját.750 A program előjogoktól mentes népi Magyarországot hirdetett nemcsak törvény és jog szerint, de a volt uralkodó osztályok társadalmi tekintélyének lerombolásával is. Miközben a program új embertípusról moralizált, erős köztársaságot hirdetett, ennek ellenére síkra szállt a parlamentáris demokrácia mellett is. Szorgalmazták a vármegyerendszer eltörlését, a közigazgatásban a jogászi képzettség egyeduralmának megtörését, a „nagy bűnösök” kíméletlen megbüntetését stb. Gazdasági téren a paraszti munka egyenrangúsítását sürgette, az agrárolló megszüntetését, a nagytőke hatalmának megtörését, a bányák és kulcsiparok államosítását, a kartellek és trösztök feloszlatását és a bankok állami ellenőrzését.751 752 A Keresztény Női Tábort Slachta Margit vezette, és ez volt az a párt, amely Mindszenty József esztergomi érsekhez a legközelebb állt. Egyik legfontosabb célkitűzései közé tartozott a nők számának növelése úgy a parlamentben, mint az önkormányzatokban. Ellenezték a hároméves tervet és a tervgazdálkodást is. Elsősorban a tízparancsolatnak és a Szent István megszabta tradícióknak kívántak ér- vényt szerezni. A Keresztény Női Tábor az országban mindössze négy választó- kerületben állított lajstromot (Fejér-Komárom-Esztergom, Nagy-Budapest, Pest- Pilis-Solt-Kiskun, és Jász-Nagykun-Szolnok). A Magyar Radikális Párt programja szerint szükség van az államosításokra és a nagytőke antiszociális túlkapásainak korlátozására, de fontos az is, hogy a gazdasági reformokat ne az ötletszerűség és ne az egyes pártok által kidolgozott programok diktálják, hanem az ésszerűség, a szükségszerűség és a társadalom közérdeke. A Magyar Radikális Párt mindennél fontosabbnak tekintette a demokratikus kultúrpolitika megteremtését. Továbbá kíméletlen harcot hirdetett a panama, a korrupció, a nepotizmus, valamint az állam és a pártok égisze alatt kötött gátlástalan üzletek rendszere ellen.753 A Független Magyar Demokrata Párt 1947. augusztus 1-jén nyilvánosságra hozott programja a polgári szabadságjogok maradéktalan biztosításának az igényét állította előtérbe. Harcot hirdetett a bürokrácia túlkapásai ellen, és a helyi önkormányzatok kiépítését szorgalmazta. Külön is hangsúlyozta, hogy rendezni kell az 749 Rákosi-Szabó (szerk.): i. m. 490—491. o. 750 Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944-1948. Budapest, 1972, Kossuth Könyvkiadó, 220. o. 751 Szerencsés: A kékcédulás hadművelet (Választások Magyarországon 1947)... 31-32. o. 752Földesi-Szerencsés: Halványkék választás. Magyarország - 1947... 22. o. 753 Izsák Lajos: Pártok és politikusok Magyarországon 1944—1994. Budapest, 2010, Napvilág Kiadó, 116-117. o. 168
