Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 8. Az országgyűlési választások kiírásának kikényszerítése

karítás” szerinte csak ezután következett.715 Nagy Ferenc lemondása után az új miniszterelnök Dinnyés Lajos lett, akit Kovács Imre szerint moszkvai utasításra neveztek ki.716

A miniszterelnök eltávolításának a híre a vármegye politikai életére is komoly hatással bírt. Soós Sándor úgy vélte, hogy ezt követően a helyi társadalomnak a párt irányába tanúsított bizalma jelentősen megnövekedett. Éppen ezért komoly erőket mozgósítva megkezdték a vármegyei kisgazdapárt felbomlasztásának az előkészítését, amire a párt vezető politikusai között fennálló ellentét is megfelelő alapot szolgáltatott.717 718 Az így kialakult zűrzavart a kommunistáknak sikerült is kihasználniuk, méghozzá oly módon, hogy beépültek a kisgazdapárt vármegyei vezetőségébe, melynek eredményeképpen az elkövetkező időszak tekintetében minden egyes fontos kérdésről megfelelő információval rendelkeztek.7Ix Ez komoly előnyt jelentett a majdani választás során. Emellett a helyi pártsajtó is kivette a részét a vármegye lakosságának a tájékoztatásából, elsőként az 1947. június 8-án megjelent Dolgozók Lapja hasábjain. A tatabányai nagygyűlésről tudósító cikkükben arról írtak, hogy: „Nagy Ferenc teljes mértékben részese az összeesküvésnek. Nagy Ferenc úgy ment Svájcba, hogy üdülni megy, de a valóságban tárgyalásokat folytatott a különböző emigráns reakciós elemekkel, többek között Saláta Kálmánnal is. A minisztertanács távirati úton felszólította, hogy azonnal térjen haza. A felszólításnak azonban nem tett eleget, hanem a svájci követségen bejelentette lemondását ezzel gyáván megfutamodott a felelősségre vonás elől. ”719

Az 1947 közepétől felerősödő államosítási folyamat az augusztus 1-jétől meghirdetett hároméves terv keretén belül ment végbe.720 Az előkészületek azonban már 1947 januárjában megkezdődtek, ekkor került sor a két munkáspárt tervegyeztető bizottságának létrehozására, amely 1947. március közepére ki is dolgozta a közös tervet. Amikorra ez 1947. június 2-án a koalíció négy pártjának közös értekezlete elé került - az eddigiekben már ismertetett események következtében - már alapvetően megváltoztak a belpolitikai erőviszonyok, s így e fórum kisebb módosításokkal elfogadta az elképzelést.721 Az első hároméves terv 1947. augusztus 1-jén kezdődött, s két és fél év alatt, 1949-re fejeződött be. Az előirányzatok eredetileg azt tűzték ki célul, hogy az újjáépítés munkáját befejezve a tervperiódus végére a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét, a gyáripari terme7l5Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Budapest, 1950, Szikra, 213. o.

716Kovács Imre: Magyarország megszállása. Budapest, 1988, Katalizátor Iroda, 356. o.

717MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 39. o.

718 Uo. 51.0.

719 Komárom-Esztergom Vármegyei Dolgozók Lapja. 1947. június 8.

720 Kaposi: i. m. 339. o.

721 Pető-Szakács: i. m. 84. o.

159