Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
I. A magyarországi szovjet típusú rendszer kiépítésének kezdeti fázisai - 2. Historiográfiai áttekintés
gazdasági térnyerés inspirálta, ugyanis attól tartottak, hogy az akkor felpörgetett gazdaságuk recesszióba süllyed majd.27 Ezt sikerült elkerülniük, méghozzá azzal, hogy a háború után az ő kezükben összpontosult a világ befektetett tőkéjének a háromnegyede és az ipari kapacitás majd kétharmada.28 Ennek tudatában 1947. március 12-én a washingtoni kongresszusban Truman elnök meghirdethette a később róla elnevezett doktrínát, mely leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak kötelessége katonai és pénzügyi segítséget nyújtani azoknak az országoknak ahol a kommunizmus teret nyer. Mindez előrevetítette a Kelet és Nyugat közötti végleges szakítást.29 A nagyhatalmak szembefordulásának kérdése kapcsán egyetértünk Békés Csaba azon megállapításával, mely szerint a szovjet-amerikai viszony alakulásában az igazi fordulópontot nem az imént említett Truman-doktrína meghirdetése, hanem a Marshall-terv bejelentése jelentette. A terv hivatalosan Európa újjáépítését célozta, valójában azonban az egyik fő feladata a potenciális szovjet befolyás kizárása volt a háború sújtotta Nyugat-Európában és mindenekelőtt Németország nyugati zónáiban. A szakítást az okozta, hogy azt nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a kelet- közép-európai államoknak is felajánlották, olyan csapdát állítva ezzel Sztálinnak, melyből csakis vesztesen kerülhetett ki, éppen ezért hosszas hezitálás után a szakítás mellett döntött.30 Tette mindezt azért, mert a Marshall-tervben az Amerikai Egyesült Államok európai befolyásának jelentős mértékű növekedését, illetve a német katonai potenciál újjáélesztését látta.31 2. Historiográfiai áttekintés Az átmenet (transition) időszakát érintő magyarországi koalíciós korszak történetét tekintélyes szakirodalom tárgyalja, ennek ellenére a Magyar Kommunista Párt politikatörténetének monografikus feldolgozásával mindezidáig adós a hazai történetírás. Kétségtelen tény ugyanakkor az is, hogy az elmúlt évtizedekben megjelent monográfiák, forrásgyűjtemények, tanulmányok és a politikai események alakításában tevékeny részt vállalók memoárjainak alapján viszonylag tiszta képpel rendelkezünk a párt politikáját és ideológiáját illetően. Vázlatos historiográfiai áttekintésünkben nem vállalkozunk arra, hogy az 1989 előtt és az után megjelent, koalíciós korszakot tárgyaló összes munkát számba vegyük és értékeljük, jelen 27 Leffler, Melvyn P.: The emergence of an American grand strategy, 1945-1952. In: Leffler-Westad (ed.): The Cambridge History of the Cold War... 67. o. 28 Steininger, Rolf: Der Kalte Krieg. Frankfurt am Main, 2003, S. Fischer Verlag GmbH, 5. o. 29 Düllfer, Jost: Europa im Ost-West Konflikt 1945-1991. München, 2004, R. Oldenbourg Verlag, 16.0. 30 Békés: i. m. 47. о. 31 Zubok-Pleshakov: i. m. 50. о. 15
