Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 5. Tömegszervezetek (szakszervezetek, a MADISZ és az MNDSZ)
munkásegység megvalósítását, a szakmai átképzést, a belső demokrácia megvalósításának az ügyét és a sikeres újjáépítés biztosítását sorolta.513 Ezeken kívül: „Az országos pártértekezlet kijelenti, hogy a kommunisták a szakszervezetekben az újjáépítés érdekében a munkabeszüntetés fegyverének, a sztrájknak alkalmazása ellen foglalnak állást anélkül, hogy lemondanának a munkásság sztrájkjogáról. ”514 1945 augusztusának végére jelentős mértékben megerősödtek a szakszervezetek Komárom-Esztergom vármegyében is. Erre az időpontra a taglétszámuk elérte a 20 000 főt, emellett a kollektív szerződések érvényének a megállapítása, az ellátási kérdések, a termelési problémák és a különböző rohammunkák megszervezése terén is komoly sikereket könyvelhettek el.515 A fentiekben idézett jelentés külön kiemeli a vármegye újjáépítése során Dorogon, Tokodon és Almásfüzitőn elért kiváló eredményeket is.516 Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a vármegye üzemeiben 1945 szeptemberének elejére a szakszervezetek többsége elfogadta az MKP utasításait, melynek eredményeképpen elsősorban az imént már említett gazdasági területen adódó feladatok végrehajtásában, az agitációban és a nagygyűlésekre való mozgósításban voltak a kommunista párt segítségére.517 A szénbányák állami kezelésbe vétele518 - melyről a rendelet 1945. december 20-án jelent meg - komoly hatást gyakorolt a vármegyei üzemi bizottságokra is. A bizottságok ugyanis ezt követően jóval alacsonyabb létszámmal működtek: „Ennek oka először az, hogy a legfontosabb tennivaló az ellenőrzés, amihez kevesebb ember szükséges, mint a végrehajtáshoz. A másik oka az, hogy az államosítással a munkásság vállalati jogviszonya automatikusan rendeződik. Az állam nem csak munkaadója, hanem jogbiztosítója is a munkásnak, ezért elegendő a kis létszámú Ü. B. ”519 Álláspontjuk szerint a még magánkézben lévő vállalatoknál a meglévő kollektív szerződések ellenére az állami vállalatokénál nagyobb létszámú üzemi bizottságra volt szükség, ezzel látták biztosítottnak a munkások érdekképviseletét.520 A szakszervezetekkel kapcsolatos következő fontosabb részletre az 1946. március 10-i vármegyei választmányi ülés világított rá, méghozzá akkor, amikor Damásdi Gyula arról beszélt a jelenlévőknek, hogy a szakszervezetekre fontos 513 514 515 516 517 518 519 520 Rákosi-Szabó (szerk.): i. m. 87-89. o. Uo. 89. o. PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 146. o. Uo. Szakács: i. m. 31. o. Az államosítással kapcsolatos Komárom-Esztergom vármegyei pártiratot a kutatásunk során nem találtunk. MNL KEML XXXV. ffcs. 24. f. 15. ő. e. Jegyzőkönyv az MKP Tatabánya-Ótelepi szervezete, az SZDP és a szakszervezet pártközi értekezletéről, 1. o. Uo. 125
