Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés

ahogy saját maga is bevallotta és így is volt, hogy neki lehet, mert őt bolondnak nézik. A felszabadulás után egy pár szélhámosnak szerzett is kisebb- nagyobb üzleteket addig, amíg tolmács volt. De hamarosan megszüntettük a garázdálkodását. ”466

Sándor Teofíl neve az 1945. május 21-én kelt „a tatabányai eseményekhez fűzött kiegészítések” címet viselő jelentésben szerepel először az iratokban. A róla adott jellemzés szerint „értelmes, jó elvtársnak vélték”, akiről nem tartották elképzelhetőnek, hogy a pártvezetőség elleni harcnak ő lett volna az irányítója. Sebő László - aki a jelentést készítette - szerint a neve azért merülhetett fel, mert a diktatórikus vezetési módszereket alkalmazó vezetőség elleni elégedetlenkedők hangadójaként lépett fel.467 Kóbor Ferenc és Blau Lajos keltezés nélküli - valószínűleg 1945 júniusában, júliusában született - jelentésükben röplapokról is említést tesznek, melyek a vezetőség lemondását, Sándor Teofíl előtérbe helyezését követelték.468 A források szerint a röpiratokat 1945. április 15-én szerette volna terjeszteni, melyben Király Lajos járási titkár és Szöőr István propagandista leváltását sürgette. A felhasználásra szánt röpcédulákat azonban nem tudta szétosztani, ezt ugyanis a rendőrség megakadályozta.469 Kóborék említést tettek Sándor illegális munkájáról470 és a megbízhatatlan egyénekkel fennálló kapcsolatairól is.471 Végezetül leszögezték, hogy „vagy a reakció keze van a dolgokban, vagy valami frakció van kialakulóban ”472 1946 augusztusára minden kétséget kizáróan bizonyosságot nyert, hogy ez utóbbi eset állt fenn. A kommunista rendőrség gyenge működését is tárgyaló jelentésben ugyanis Sándor Teofíl ismét központi - nem is akármilyen - szerepet játszott. Eszerint Sándor fegyverrel támadt a felsőgallai élelemtár üzemi bizottságának az elnökére. 473 Az ebben a tárgyban született rendőrségi jelentés szerint 1946. augusztus 1-jén a déli órákban Sándor Teofíl rövid szóváltás után előrántotta a pisztolyát és Lukács Lajos üzemi bizottsági elnökre lőtt. Az incidens kiváltó oka Sándor sorozatos távolléte volt a munkahelyéről, amit Lukács több

467PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai.

Komárom-Esztergom vármegye, 51. o.

468 Uo. 66-67. o.

469ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék, V-76368. 7. o.

470Soós Sándor mindezt kategorikusan cáfolta. Úgy gondoljuk - a Sándor Teofíl munkásmozgalmi múltjával kapcsolatban keletkezett dokumentumok átolvasása alapján -, hogy Soós mondanivalóját a Sándorral szembeni nagyfokú ellenszenv táplálta.

47IPSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 66-67. o.

472 Uo. 67.0.

473 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 22. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága kádermegbízottjának munkatervei és jelentései a vármegye káderhelyzetéről és a kádermunkáról, 3. o.

118