Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés

felterjesztik a belügyminisztérium illetékes osztályára, ahol majd a végleges hatá­rozatot fogják meghozni. ”430 A kommunisták vármegyei felső vezetése az összeál­lított listát még a felterjesztés előtt feldolgozhatta, amit az 1946. május 5-i vá­lasztmányi ülésen elhangzottak is igazolnak, ekkor ugyanis Soós Sándor éles kritikával illette a közigazgatás megtisztításának az ügyét, szerinte ugyanis a vég­rehajtás során nem sikerült elérniük a párt által kitűzött célokat, ami miatt a B-lista ekkor még meglehetősen „siralmasan nézett ki” a vármegyében.431 Azt, hogy mi­lyen adatokkal volt elégedetlen Soós, Tárkányi Lajos összegezte a hozzászólásá­ban, mely szerint az 1102 alkalmazott közül eleddig mindössze 245 fő került B- listára, ami vármegyei viszonylatban 22%-ot jelentett. Ugyanezen ülésen Hacker György is kitért a Soós Sándor által megfogalmazott kritikára, melyben válaszolva a vármegyei titkárnak a nemzeti bizottságokban dolgozó párttagok közötti rossz kommunikációt jelölte meg fő problémaként. Elek János pedig a falvakban dolgozó jegyzőket tette felelőssé, véleménye szerint ők nem tájékoztatták a nemzeti bizott­ságokat a В-listáról, ráadásul az MKP delegáltjait is igyekeztek „kijátszani”. Volt olyan felszólaló is - példának okáért a korábban már részletesen bemutatott Hauer István - aki szerint magát a közigazgatást is egyszerűsíteni kellene, ez azonban nem aratott osztatlan sikert a jelenlévők körében.432 A kérdés tárgyalásának zárása­ként Hadanich Gyula ügyvéd a következő megállapítást tette: „A В-lista gyengesé­ge azt mutatja, hogy nem foglalkoztunk eléggé a falusi szervezetekkel és a N. B.- okkal. Nincs ugyanakkor a megyében kellő szövetkezeti élet és ami van abba sincs befolyásunk. ”433 A rendőrségi jelentések szerint a В-lista oly nagy bizonytalansá­got okozott a közigazgatásban, aminek következtében a hivatali teendők ellátása sok helyen nagyon felületessé vált, ennek pedig az lett a következménye, hogy a parasztság egy része igyekezett kibújni az aktuális beszolgáltatási kötelezettségei alól.434 Javában folyt még a В-listát végző bizottságok435 munkája, amikor 1946. július 17-i keltezéssel az MKP KV Közigazgatási Osztálya a В-listázások folytán előálló jegyzőhiány bekövetkezésére felhívó levelet juttatott el a vármegyei pártbizottság­hoz. Emiatt - figyelmeztettek - sor kerülhet majd arra is, hogy kommunistákat kell elhelyezni különböző jegyzői pozíciókba. A 200 878/1946. B. M. rendeletben fog­laltak szerint ugyanis a rövidített közigazgatási tanfolyamra azok vehetők fel, akik középiskolai, vagy azzal egyenértékű iskolai végzettséggel rendelkeznek, illetve a 430 Uo. 431 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 4. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, 6. o. 432 Uo. 433 Uo. 7. o. 434ÁBTL 1.1. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának iratai, 4. d. 184. o. 435 Komárom-Esztergom vármegyében négy bizottságot állítottak fel, egyet Komáromban, egyet Tatán, kettőt pedig Esztergomban. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom