Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
érintett. A második kitelepítés Láng Beáta számításai szerint 42 főt érinthetett.379 Kömyén 1947. augusztus 27-én történt meg a német lakosság elszállítása a 202. számú szerelvénnyel, melyen összesen 465 személy hagyta maga mögött a községet.380 A kitelepítéseket Komárom-Esztergom vármegyében tehát két szakaszban hajtották végre, mely során összesen mintegy 2440 főt szállítottak el szülőföldjükről. Mindez azt is jelenti, hogy a Komárom-Esztergom vármegyei kitelepítések nem érték el még a 10%-ot sem, hiszen alapul véve a tömörítési tervben szereplő 28 902 fős összlétszámot és az imént idézett 2440 kitelepítetett, 8,4%-os arányszámot kapnunk. A következőkben a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei Bizottsága381 vezető politikusainak az álláspontját ismertetjük, melyek a magyarországi németek kitelepítésének tárgyában születtek. Az első erre vonatkozó adatot az 1945. augusztus 31-én kelt jelentésben találhatjuk, melyben a kommunista vezető arról tájékoztatja a felsőbb pártszervezetet, hogy a vármegye politikai hangulatát jelentősen befolyásolja a „svábság” kérdése. Ráadásul „ezeknek a politizáló része részben a Szoc. Dem. részben a kisgazda pártba helyezkedett el, ahol védelmet nyújtanak nekik. ”382 Véleménye szerint ezért lenne nagy szükség a kitelepítés kérdésének gyors és mielőbbi megoldására.383 Az 1945 késő őszén készült Esztergom és környékének politikai hangulatát elemző összefoglalók pedig már a német nemzetiségű lakosság és az újonnan érkezett telepesek közötti konfliktusokba nyújtanak bepillantást. Eszerint Leányváron a „svábokkal” szemben fellépő telepesek rendkívül elszántak, ennek ellenére az ő érdekeiket képviselő szervek hiánya miatt sok kérdés megoldásában teljességgel tehetetlenek. A jelentéstevő szerint a község jegyzője és az öttagú helyi rendőrség is a német nemzetiségű lakosok pártján állt. Mindezt elsősorban a helyi kommunista párt gyengeségének a számlájára írta.384 A helyzet a következő év márciusára sem sokat változott, amire elsősorban a Tömpe András385 által készített, a Politikai Rendészeti Osztály Vidéki Főkapitányságának a tevékenységét összegző jelentésének a vármegyére vonatkozó tartalmából következtethetünk. Véleménye szerint ugyanis a svábságnak az a része, amely számít a kitelepítésre, nem végzi el az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkákat, mivel tudatában vannak, hogy annak eredményét már nem ők arathatják le. A bete379 380 381 382 383 384 385 L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 218. o. Gróf: i. m. 28. o. Kivételt képeznek ez alól a vármegyei konferenciák jegyzőkönyveiben foglaltak. PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 146. o. Uo. Uo. 189. o. Tömpe András a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának volt a vezetője egészen annak 1946. október 6-án bekövetkezett megszüntetéséig. Tömpe ezt követően majd egy évtizedig szovjet hirszerzőként tevékenykedett latin-amerikai országokban. 103
