Írásba zárt történelem. Az iratképzés ezer éve a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában. Kiállításvezető (Esztergom, 2001)
Capsa, azaz zsák, amelyben a középkorban az iratokat tárolták Prímási Levéltár Betűformákat bemutató táblázat Lőcsei Spielenberg Sámuel paleográfiai kézikönyvéből (1825) Jakó Zsigmond - Radu Manolescu: A latin írás története. Bp., 1987. - másolat 3. tárló Szőlőfelvallási jegyzőkönyv Esztergomból (1720-48) A városi polgároknak ingatlanaik adás-vételéről felvallást (fassionale) kellett tenniük a város jegyzője előtt. Esztergom városa a filoxéra-vész megjelenéséig fontos szerepet töltött be a borkereskedelemben, ezért a polgárok jelentős részének volt szőlője a várost körülvevő hegyeken. KEMÖL — eredeti Almási jobbágyok levele földesurukhoz (17. század második fele) A levélben Fűzitő hovatartozásával kapcsolatban kérik tanúik meghallgatását. KEMÖL - eredeti Szenttamás mezőváros urbáriuma (1768) KEMÖL — eredeti Az esztergomi királyi gimnázium tanulóinak névsora (1794/95) Az 1687-ben Széchenyi György érsek által alapított gimnáziumot a rend feloszlatásáig (1773) a jezsuiták vezették, majd a ferencesek vették át a tanítást. Az iskola ekkor költözött át a mai prímási palota elődjéből a királyi városba, a városháza és a megyeháza közé emelt épületbe, majd 1809-től a bencések vezetése alá került a gimnázium. KEMÖL - eredeti Falon található dokumentumok, képek Pathó János nemesi címeres kiváltságlevele, azaz armálisa (1693) KEMÖL - másolat Esztergom szabad királyi város kiváltságlevele (1708) KEMÖL — másolat 15
