Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A KIEGYEZÉSTŐL A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MEGDÖNTÉSÉIG

rosi jelleghez tartozik, azt magának, alig észrevehető támogatással kell megteremteni, létrehozni. A város épít és fenn tart főgimnáziumot, alreáliskolát, magas színvonalon álló elemi iskolákat, külön leányiskolát, míglen a szomszéd városok közül Szt-Tamás és Víziváros együttesen csupán egy oly elemi iskolát tartanak fenn, melynek MI. osztálya Szt-Tamáson, III-IV. osztálya Vízivároson van. Természetes következménye ezen állapotnak, hogy a gondosabb vagy jobb módú szülők gyermekeiket a sz.kir. városi elemi iskolákba járatják s minden általános teherviselés nélkül élvezik a felsőbb tanintézetek előnyeit. Esztergom sz.kir. város és a vele összeépüli Szt-Tamás, Érsek-Viziváros és Szt-Györgymező nagyközségek egyesítéséről. Esztergom 1894. 7-10.1. + A szabad királyi várost Szt-Tamástól elválasztó Határ utca a mai Petőfi Sándor utca első szakasza, a kis-piac a Rákóczi tér. A négy település egyesítésére 1895-ben került sor.