Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A XIX. SZÁZADIG

Esztergom vármegye tisztikarának megválasztása a vármegye felszabadulása után (1696. január 23.) 1696. január 23-án Esztergom Belső városban tartott teljes közgyűlése Esztergom vármegyének az új alispán és tisztviselők választása ügyében. 1. Az alispáni tisztségre jelöltettek az alábbiak: az előző alispán, Konkoly László úr, Sándor Menyhért úr, és Nedeczky Sándor úr. Akik közül a prelátus, mágnás és nemes urak többséggel Sándor Menyhért urat választották alispánnak. 2. Vármegyei jegyzői tisztségre jelölve volt a korábbi jegyző, Ujváry János úr, valamint Nedeczky Mihály úr és Arady Péter úr. A teljes gyűlés egyhangúlag Nedeczky Mihály urat választotta meg jegyzőnek. 3. A korábbi szolgabíró Synka György megerősített hivatalában. Alszolgabírónak jelöltetett Pató Ferenc úr, aki korábban esküdt volt, most a hivatalra megválasztatott. Második ülnöke Zeller Gergely. Harmadik ülnöknek Józsa István úr. Vármegyei adószedőnek megválasztatott Swár János úr, aki egyébként őfelsége harmincadszedésének adminisztrátora Esztergomban. Megbízottaknak mindenki szavazatával kijelentettek Thuróczy János és Szent-Gally István ifjabb. Vármegyei ügyésznek Arady Péter választatott meg. 4. Mindenki által megengedtetett a zsidóknak, akik a hivatalos esküt letették, hogy a szokás és jog szerint éljenek. 5. A közgyűlés teljes közönsége előtt kihirdetetett Szent-Gally úr armális (nemesi) levele, amely felolvastatott és a vármegye közönsége által elismertetett. 6. Megállapította a vármegye közönsége, hogy a vármegye képviseletében Bécsben járt küldöttség költségeihez az alispán úr számá-