Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Forró Katalin: Szubjektivitás és objektivitás
Szubjektivitás és objektivitás 189 koznak. Ezek a művek nem komplexen tanulmányozzák a börtön, a börtönlét különböző aspektusait, hanem, saját tudományterületük határain belül maradva, csak egy-egy szeletét. Különleges helyet foglal el a tudományos feldolgozásokon belül Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön története című műve11, amely egyszerre vizsgálja az intézmény történetét, a büntető és a büntetést elszenvedő embert, valamint a társadalom viszonyulását a bűnhöz és a büntetéshez. Matuska Szilveszter börtönleírása több szempontból is rendhagyó. A szerző maga is fogoly, elítélt, belülről ismeri hát a fegyintézetet, amelyet a leírás tárgyául választott. A helyzete ebben megegyezik a memoárok szerzőiével. Azonban, míg azok már a szabadulás után írták, illetve jelentették meg a műveiket, tehát az őket elítélő hatalom állandó felügyelete, a börtönkontroll alól kikerülve, addig Matuska a szűk gondolati és véleménynyilvánítási lehetőségekkel rendelkező keretek között - a halálbüntetésre várva, vagy a fegyintézetben - a büntető hatalom jelenlétében vetette papírra gondolatait. Matuska nem volt ostoba ember, nyilván tudatában volt annak, hogy feleslegesen támadná a fegyintézet intézményét. A tényszerűségre törekvés szemben áll a memoárszerzők céljaival, s a „tudományosság” igényét, egyben a kívülállás álláspontjára való törekvést mutatja. Míg más memoárok önigazolást keresve műveikkel a társadalom felé fordultak, addig a biatorbágyi viadukt felrobbantója, 22 ember halálának, és sokak sebesülésének okozója nem számíthatott a társadalom felmentésére. A kéziratot vizsgálva első látásra feltűnik az a műgond, amely a szerző hozzáállását jellemzi. Matuskának a steini férfifegyintézetről készített leírása A/4- esnél nagyobb, 21,5 x 34 cm-es papírra íródott. A 19 számozott oldalt kiegészíti a környéket bemutató színes, szabadkézzel rajzolt térkép és a tartalomjegyzék. A borító vastagabb csomagolópapír. A szöveg mindig a jobb oldalra, míg a magyarázó rajzok, ábrák a bal oldalra kerültek. A szöveg egyes részei jól elkülönítettek, a sorszámozott fejezetcímeket a szerző aláhúzta. A színezett rajzok rendkívül aprólékosak, magyarázó szöveggel ellátottak. Az írás könnyen olvasható, mert a szerző nyomtatott betűkkel írt. Egyetlen folyóírásos rész található a szövegben, a leírástól élesen, vastag vízszintes vonallal elkülönített befejezés, melyben Matuska a kézirat elkészítésével kapcsolatos személyes megjegyzéseit írja le. A kulcsmondat az utolsó: ,Jrástechnikámnál az olvashatóság volt a fő célom, mig lelkileg a subjektiv érzelmeim és impressioim teljes kikapcsolása.” Az olvashatóság mellett másra is utalhat a nyomtatott betűs írásmód: az érzelmek tudatos elfedésére, a rejtőzködésre. Az objektivitásba menekülés, az érzelmek elrejtése, kikapcsolása részben a megírás sajátos körülményeiből adódhatott, ugyanakkor a szerző személyisége is fontos szerepet játszott benne. Nem * n Foucault, M. 1990.
