Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - K. Horváth Zsolt: Társadalmi kirekesztés és a "saját idő"
K. Horváth Zsolt Társadalmi kirekesztés és a „saját idő” Az ,,ötvenes évek” kirekesztő mechanizmusai az emlékezet és a történelem szemszögéből1 Társadalmi kirekesztés - „ötvenes évek” - emlékezés: kedvelt témák a kortárs történetírásban, s úgy gondolom, hogy értelmezési pozíciójukból kifolyólag eleve egy társadalomtörténeti diskurzusnak szabnak irányt. Más kérdés persze, hogy lehet-e csak társadalomtörténetről beszélni az „ötvenes évek” esetében, egy olyan korban, amikor a politikum megszabta - és szabta meg a mindennapi életben (is) - az elgondolható és a kimondható igen szűkre szabott határait, ahol a szociális mozgások mélystruktúráiban is fellelhetjük a politikum kisebb- nagyobb morzsáit. E dilemmához fogódzót nyújthatnak a francia történetírásban újból - noha egészen új dimenzióban (!) - megjelenő „vissza a politikához!”, „vissza az eseményhez!” (Pierre Nora) vagy „vissza a levéltárba!” (Arlette Farge) típusú régi-új útkeresések,1 2 melyek végső soron azt a kérdést fogalmazták meg, hogy „lehetséges-e történelmi eseménynek társadalomtörténete?”3 A politikum, mint a „legátfogóbb nézőpont”4 visszatérése azonban nem szabad, hogy elhomályosítsa a társadalom rezdüléseit, ha tetszik a politikum társadalmi befogadását. Erre már csak azért is jó okunk van, mert több évtizeddel az események megtörténte után a történtekre való emlékezés, vagy éppen ellenkezőleg a szándékos felejtés,5 hallgatás problematikája, valamint a személyesen megélt események történeti megjelenítésének kérdése jóval problematikusabban merül fel, mint a rendszerváltást megelőző időszakban. „A kelet- és közép-európai kommunista rendszerek összeomlása - írja Erős Ferenc - nemcsak politikai, hanem pszichológiai értelemben is rendszerváltást hozott. Ennek a pszichológiai értelemben vett rendszerváltásnak egyik megnyilvánulása az emlékezet tartalmának, formáinak, társadalmi kereteinek átalakulása.”6 1 A tanulmány teljes változata már megjelent: K. Horváth Zs. 1998. 2 A teljesség igénye nélkül néhány tanulmány: Nora, P.1974.; Ozouf, M. 1993.; Le Goff, J. 1994.; Krause, A. 1994.; Suter, A. 1997. 3 Suter, A. 1997: 544. 4 Ozouf, M. 1993. 23. 5 Az emlékezés és a felejtés problematikáját vizsgálja - nem elsősorban történeti szempontból - Roth, M. S. 1989. 6 Erős, F. 1992.97.
