Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Czieger András: A bukott politikus
78 Mentalitástörténet Cieger András Lónyay egy évvel később ugyan ismét mandátumot szerez egy időközi választáson, sőt 1878-ban is bejut a képviselőházba, ám ekkor már nem számít veszélyes hatalmi tényezőnek, ekkor már nem áll mögötte képviselőcsoport, sem saját újság. Ennek ellenére számos más képviselőhöz hasonlóan ő is szövetkezik Tisza Kálmán megbuktatására: 1878-as mandátumát az Egyesült Ellenzék támogatásával nyerte el. Tisza azonban maradt. Ezzel élete utolsó jelentős politikai terve is kudarcot vallott. Ezek után hátralévő éveiben visszavonult az aktív politizálástól. A Lónyay erkölcstelen vagyonosodását, harácsolását hangozató vádak azonban nemcsak politikai tekintélyét és kormányzati törekvéseit tették tönkre, de - feltehetőleg nem készakarva — megtámadták magánéleti elveit is, amelyek szintén súlyosan érintették őt. Hátrahagyott iratai szerint saját és családja pénzügyeivel kapcsolatban fő elve a takarékosság és a mérsékletesség volt (az ország pénzügypolitikájával kapcsolatban is ezt hirdette). Fiaihoz intézett intelmeiben így fogalmaz: „Gyermekeim legjobban tudhatják édes anyjukkal együtt, mennyire igyekeztem takarékos lenni... egyedüli indoka volt a függetlenség megőrzése, az aki csak annyit költ mennyit évenként bevesz derangirozhatja magát, nehézségekben meg másokra szorul, s így többé nem független... Kezdődnek a gondok a nyugtalanság, tehát fiaimnak is azt tanácsolhatom költsenek kevesebbet, mint amennyit minden, még kedvezőtlen évben is bevehetnek, s nem fogják nyomni a mindennapi gondok, a vagyon melyet örökölnek vagy szereztek megmarad s gyermeküknek anyagi jövőjét is képesek lesznek előmozdítani.”31 Lónyay egész életében családja érdekeit tartotta szem előtt, az ő boldogulásuk érdekében sok áldozatot képes volt meghozni (kölcsönöket adott, gazdaságtalan birtokokat átvett, állásokat járt ki stb.), ezért különösen fájhatott számára, hogy valamiféle öncélú, fényűző vagyonosodással vádolták meg. A teljességhez hozzá tartozik az is, hogy Lónyayt nem csak a politikában érték mély csalódások. Legidősebb fia magatartása és életmódja meglehetősen sok szomorúságot okozott az apai szívnek. Lónyay Béla sem a politikában, sem a magángazdaság terén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A rábízott birtokokat nem volt képes megfelelően irányítani, a pénz kifolyt a kezei közül, így eladósodott (rendszeresen apjától kért kölcsön), sőt házassága is végérvényesen megromlott. Lónyayt élete utolsó évében újabb fájdalom érte: meghalt Menyhért nevű fia, akire pedig büszke volt. Halála előtt néhány hónappal keserűen ezt írja: „Nagyobb aggodalom, nagyobb fájdalom nem érhet mint ha saját gyermekünket ennyire süllyedni látjuk, midőn kétségbe esnünk kell jövője felett... Csak jelleme lenne és becsületessége, akkor még remélnék... Azon cso31 Lónyay Menyhért saját gazdaságára vonatkozó jegyzetei MTAK Kt. Ms 5306/21. 1873. ápr. 9. Lónyay Menyhért anyagi körülményeiről bővebben: Cieger A. 1998a.
