Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Tóth Árpád: A kapcsolatháló és funkciói
Tóth Árpád A kapcsolatháló és funkciói Társadalmi viszonyok egy reformkori mérnök naplója tükrében Tanulmányomban egy megjelenés alatt álló napló' elemzésén keresztül keresek választ két nagyobb csokorba tartozó kérdéseimre. Előbb módszertani problémákat vetek fel a konferencia közös témája, a mentalitástörténet és ennek a „személyes források” útján való kutathatósága kapcsán. Ezután a naplóíró Pápay Károly kapcsolathálóját: annak szerkezetét és funkcióit vizsgálom. * A konferencia meghirdetett címe megítélésem szerint több olyan előfeltevést implikál, amelyek szorosan kapcsolódnak az általam vizsgált kérdéshez és forráshoz. Először is: a mentalitástörténet durván az 1970-es évekre tehető divatja után mára veszített vonzerejéből. Ennek - megítélésem szerint - részint az az oka, hogy azóta a történetírás több olyan irányzatot, „iskolát”, szemléletet is létrehozott, melyek kérdésfelvetéseikben, módszereikben, az általuk feldolgozott forrásokban, továbbá keletkezésük külső körülményeiben - elhatárolódásaikban, ismeretelméleti alapozásukban - a mentalitástörténet rokonai. A jelzett irányzatok megkülönböztetése több okból sem könnyű. A különbségek egy része nem is tartalmi természetű (hanem például nemzeti iskolához kötődik). Ennél fontosabb, hogy feltűnő átfedés mutatkozik „sajátos” megközelítéseik közt (csalódás a makroszintű összefüggések érvényességében, elfordulás a túlzottan mechanikus módszernek látott kvantitatív eljárásoktól, helyettük „puhább” források és elemzési technikák alkalmazása), illetve interdiszciplináris tájékozódásuk irányaiban (antropológiai fogalmak és megközelítés). Másrészt az egyes irányzatok viszonyáról - így mellé- vagy alárendeltségükről - távolról sincsen egyetértés az e kérdésekben állást foglalók között. David Gaunt például a mentalitástörténetet a történeti antropológia egyik résztémájaként határozza meg (mint ami „a kozmológiákkal vagy világnézetekkel foglalkozik”), pontosabban e kutatások Francia- 1 1 A napló szövege az előadás elhangzása óta megjelent: Tóth Á. 1999. 2 A legismertebbek a történeti antropológia, a mikrotörténet, az új kultúrtörténet és az Alltagsgeschichte.
