Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Juliane Brandt: Rövid fohászok
370 Mentalitástörténet Juliane Brandt megszűntetését. Ez az irányzat az idő folyamán feltűnő változásokon megy át. A század közepén még érezhetők a régi felvilágosult racionalizmusnak és a szen- timentalizmusnak a nyomai, a jóságos teremtő-istenség képe, aki a világot az emberek okulására és ugyanakkor boldogulására teremtette - üdvtörténeti tervébe a polgári eszmék megvalósítását is beleértve. A század második felében ezek a naiv-racionalista felfogások háttérbe kerülnek, marad a polgári felelősség és a cselekvési keret nagyobb értékelése, szemben a visszás élethelyzet jogosan kijáró büntetésként való felfogásával. A saját bűnösség gondolata inkább lelkiismereti vizsgálat tárgyaként jelenik meg. Nem maga a sorscsapás fenyegetése, hanem a viszonosság gondolata és úgyszólván a felfüggesztett büntetés feletti öröm az, ami a morális igyekvést valamint a felebaráti segítséget motiválja. Ide tartozik Szenei Fördős és Szívós, Szász, Medgyes6 és Tompa. Baksay könyve felépítése miatt, de társadalomképe, nevelési céljainak konzervatív alapvonásai, valamint stílusa miatt bizonyos értelemben átmeneti jelenség is. A könyvcímek számát nézve, mind a két irányzat nagyjából egyenlően képviselteti magát. Két kiemelkedően sikeres „konzervatív” könyv (Révész: Imakönyv..., Isten...) az ötvenes években jelenik meg, mellettük még egy szintén nagyon sok kiadást elérő harmadik is (Dobos). A „liberális” felfogás kiadásszámát nézve a két legfontosabb könyv szintén e korszakból való (Fördős, Szász). Mellettük egy másik többkiadásost a negyvenes évekből éppúgy ehhez a „hul- lám”-hoz lehet számítani (Fördős-Szivós), úgyszintén Medgyesnek és Baksay- nak az ötvenes illetve a korai hatvanas években megjelent műveit is, amelyek nem bizonyultak olyan sikeresnek. Hozzájuk a hatvanas évek végén, a kiegyezés évében még Tompa társult. A továbbiakban azonban e „liberális” irányzat képviseletében már nem íródik meg újabb imakönyv. A nyolcvanas-kilencvenes évek folyamán újabb konzervatív kísérletekre kerül sor. Míg Szabó kevésbé olvasottnak bizonyul, Csiky Hit, remény és szeretet könyve, valamint az erre következő Imádkozó nő részben a korszakon túl is sikeres. A megfelelő adatok hiányossága miatt a közben történő újabb kiadásokról csak első benyomásokat lehet rögzíteni. A „konzervatív vonal” szerzői mintha összesen, az új kiadásaikat is tekintetbe véve, nagyobb közönségsikernek örvendhettek volna. A szélsőséges liberális-racionalista felfogás mindenesetre e tekintetben kevesebb elfogadásra talált. Ugyanakkor számba kell venni, hogy a könyvek e hangulatbeli különbségei mellett más szempontok is lehettek lényegesek a korabeli olvasók számára: Az ájtatos hölgy pl. hazafias részei miatt kel6 Medgyes az egyéni imagyakorlatra írt s a táblázatban szereplő könyvén túl az egyházi imakönyvében néhány nézetét a szélesebb közönség számára s ugyanakkor a lelkészkollégák használatára még határozottabban fejtette ki. E műve szintén csak egy kiadást ért meg. (Egyházi imakönyv. Eredeti imák. - Kolozsvár (Steint J.) 1855.)
