Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Kis Domokos Dániel: A hegymászó és a hegyek
284 Mentalitástörténet Kis Domokos Dániel az elmélkedő s pedant német, és az elméskedő francz.”18 Később pedig a Flégere-re tett túra után írja: „Az angolt, ki e gyönyörű hegymászásban társam volt, innét még azon nap más tetőre hívtam, de hasztalan. Utazásában is különbözik másoktul az angol; nemcsak látni, nemcsak élvezni akar, de jól élni is, és a comfortablerűl semmiért le nem mond; például ha ma fölment egy tetőre, másnap pihen, és minden bár mi könnyű kirándulás után pihenő nap következik, s este és reggel theának, s az ebédnek órája pontosan megtartatik, habár az alatt a felleg jön is, mely a kilátást elfödi. így történik, hogy egy nyarat Oberlandban, mást Chamouniban, mást Rigi s Zürich környékén tölt. A méhszorgalmű német utazó jön, megy, fut, fárad megismerni minden emlékezetest, el nem veszteni egy tiszta napot sem; az angol hidegen mondja, ez nem comfortable, mire nincs időm meglátom a jövő évben; a francz ha kifárad, s ez mihamar megvan, lármázva kiált: hiszen, mon dieu szeretném meglátni, hanem parole d' honneur egészen odavagyok, - s jelen fáradság annyira hat rá, hogy sem a jelen tiszta idővel nem gondol mi utaztatja a németet, sem a jövő évre nem számol mire az angol.”19 És meg kell említenünk Berzeviczy Albertet is (1776-1860), mint az első magyar „alpinisták” egyikét. 1818-20 között bejárta Itáliát, Franciaországot, Belgiumon és Hollandián is átutazva, Németországot és Svájcot. Útja jelentős részét, és főleg Helvétiát gyalog járja végig, mint kitűnő és szenvedelmes turista. Naplója mellett, melyet németül vezetett, pontosan följegyezte kiadásait is, étkezési költségeit, vásárlásait s egyebeket. Ettől is érdekesé válik ezen feljegyzése, naplója.20 Ok is szolgálhattak adatokkal s példákkal Lorándnak, de elsőként természetesen atyját kell kiemelni. Elég, ha csak a Karthausinak a Montblanc környékén, a Jardin-ben tett kirándulást megörökítő fejezetére gondolunk.21 Svájci, illetve nyugat-európai naplója teljesen, s onnan édesanyjának és barátainak küldött levelei is csaknem teljesen elvesztek, de bizonyos, hogy javarészt feljegyzései szolgáltak adalékul és támpontul e regény megírásában. A kívánt, majd kényszerű (1848-1850) nyaralások, külföldi tartózkodások Ausztriában: Salzburgban, Gosauban, illetve Tirol hegyeiben, és Svájcban: darusban és Ragazban, és a közelebbi Schneebergben való kirándulások mind újabb lökést adtak az ifjú Lorándnak. A közös nagy tudományos olvasmányélmény, a tudósfejedelem, Alexander Humboldt, ki mint utazó, sőt hegymászó sem lebecsülendő. Társadalmi szempontból is példa lehetett a jómódú báró, ki vagyonát teljes egészében, a család nem kis rosszallására, a tudományra fordította, s nem mint mecénás vagy mint műkedvelő, hanem mint a kor egyik meghatározó tudósa. Már 18 19 20 21 Szemere B. 1845. 2. k. 253-255. Uo. Berzeviczy Albert utazásait naplója nyomán ismerteti: Szádeczky L. 1889. 4., 5., 28. Eötvös J. 1871.52-54.
