Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Munka-Szórakozás - Pifkó Péter: Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében

278 Mentalitástörténet Pifkó Péter sági jutalomjátékukat február 27-én rendezték meg. A Pannónia és Párizs, Lon­don, Konstantinápoly került színre, a sok nyelvet ismerő vőlegény magyarításá­ban. Házasságkötésük után áprilisban Baján született meg az egyik legszebb magyar színésznő: Munkácsy Flóra, aki 22 év múlva Feleki Miklós felesége lett. Mindketten a Nemzeti Színház kiváló művészei voltak. A második házasságot március 10-én Erdős János és Dain Terézia kötötte. Az ő javukra házassági ju­talomjátékként a Sámsont mutatta be a társulat. Munkácsyék és Erdősék házas­ságkötésével nem ért véget az esküvők sora. Abday Sándor - mintegy kedvet kapva színészeitől - március 16-án feleségül vette élettársát, Böszörményi Jo­hannát. Ekkor már volt egy 7 esztendős leánykájuk, Rozina, aki gyakran szín­padra is lépett.32 Abday Sándor esküvőjén Erdős János és egy helyi polgár, Hilótzky Albert tanúskodott. Hilótzky tanult ember volt, vagyonos polgár. Fele­sége Kutassy Károly főszolgabíró leánya, így a város előkelőbb köreihez tarto­zott. Hilótzky Tapsonyban született, ahol az Eszterházy birtokon tiszttartós- kodott Abday édesapja is. Ez mindenképpen egy régebbi ismeretségre, kapcso­latra utal, s az esküvői tanúságot is megmagyarázza számunkra.33 A színészek nemcsak házasságot kötöttek, de gyermekeik is születtek itt. Ilyenkor a keresztszülőket a helyi polgárok közül hívták. 1848. december 14-én Könyves János és Szijjártó Örzse, István fiának Meszéna Ferenc ügyvédet és nejét Kollár Magdolnát kérték fel keresztszülőnek, a város előkelőbb rétegeivel keresve a kapcsolatot, egyben a színházi támogatását is remélve.34 Voltak olyan polgárok, akik nemcsak pártolóként ültek ott az előadásokon, de oly közelivé vált e kapcsolat, hogy maguk is színésznek álltak. Ez történt 1836-ban, amikor Boháry András felcsapott színésznek Abday társulatába. Ér­demes sorsát végigkövetnünk, hogy miként lett egy helyi mészárosmester fiából színész Esztergomban. Boháry a mai- Simor János utca 26. számú házban szüle­tett 1809-ben Boháry András és Ápé Borbála gyermekeként. Édesapja halála után a kis Andrást anyja beíratta a Bencés Gimnáziumba. Itt a tanulásban nem nagyon jeleskedett, csak az első osztályt végezte el. Ezután csizmadia inasnak adták. Anyja halála után a vagyont Borbála testvérével megosztva 538 Ft örök­séghez jutott. Nagykorúságát elérve 1834-ben megkapta örökségét, majd belé­pett a pesti csizmadia céhbe. Itt Cseke János csizmadia mesternél eladósodott, s maradék örökségéből rendezte tartozását. Megmaradt néhány forintjával beállt Abday sikeresen szereplő társulatába. Többnyire inasokat, grófokat, kapitányo­kat személyesített meg. A szabadságharcban honvédfőhadnagyi rangot ért el. 1882-ben Pesten bekövetkezett haláláig vándortársulatokkal járta az országot.35 32 Pifkó P. - Zachar A. 1977; az esztergomi belvárosi plébánia 1836. évi házassági anyakönyve. 33 Pifkó P - Zachar A. 1977. 34 Esztergomi belvárosi plébánia keresztelési anyakönyve 1848. 35 Esztergom szabad királyi város tanácsának közigazgatási iratai 1830. III. 31. K-EMÖL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom